„Kijelentem, hogy eltiltás hatálya alatt nem állok…” – Biztos Ön ebben?

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.10.17 | Cégjog

Számos alkalommal merül fel ügyfeleink körében az a kérdés, hogy melyek azok az esetek, amelyek során eltiltásra kerülhetnek a cégvezetéstől, illetve a gazdasági társaságban betöltött tagi minőségüktől. A kérdés megválaszolása érdekében a jelen cikkünkben foglaljuk össze röviden az eltiltásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Az eltiltás jogintézményével a cégbíróság és az adóhatóság is élhet, de itt csak a cégbíróság által lebonyolított eljárásokra fókuszálunk.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire, illetve tulajdonosaira vonatkozó eltiltási szabályok általános rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), míg a részletes szabályokat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rögzíti. Kezdjük is az elején…

Kit tilthat el a cégbíróság?

A Ctv. 9/B. § (1) bekezdése sorolja fel, hogy kit tilthat el a cégbíróság:

  • Eltilthatja elsősorban azt, akinek a felelősségét a felszámolási vagy a kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.
  • Eltilthatja a bíróság azt, aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségnek nem tett elege.
  • Eltilthatja továbbá azt, akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és e jogerős fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Megjegyezzük, hogy mindegyik esetben további feltétel, hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen legyen. Abban az esetben eredménytelen a végrehajtás, hogyha a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerinti végrehajtói letiltás, illetve a hatósági átutalási megbízás nem ve­ze­tett eredményre és az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya.

Mi az eltiltás jogkövetkezménye?

Az eltiltás jogkövetkezménye az, hogy az eltiltott 5 évig

  • nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást;
  • nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, valamint egyéni cég tagjává;
  • nem lehet cég vezető tisztségviselője.

Az eltiltásnak feltétele az azt megállapító jogerős bírósági ítélet. Az eltiltás kizárja annak a lehetőségét is, hogy az eltiltott személy cégvezetőként, felügyelőbizottsági tagként tevékenykedjen, mivel a cégvezetőkre, felügyelőbizottsági tagokra is a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró okok vonatkoznak.

Új szabályok a kényszertörlési eljárások során?

A 16/2018. (X. 8.) AB határozatra tekintettel 2019. január 1-jétől jelentősen módosultak a kényszertörlési eljárást követően törölt cégek vezető tisztségviselői, korlátlanul felelős tagjai, a korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagok eltiltására vonatkozó szabályok. Az újraszabályozást követően újabb esetek jelentek meg az eltiltás körében.

A Ctv. 9/C. § (1) bekezdése alapján a cégbíróság eltiltja a kényszertörlés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselőt, korlátlanul felelős tagot, illetve korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagját, abban az esetben, ha

  • a társaság cégjegyzékből történő törlésére ismeretlen székhely vagy nem elegendő adatok miatt kerül sor, illetve, ha a különleges törvényességi felügyeleti eljárás miatt kényszertörlési eljárás indul;
  • a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetését követően került sor és azt kényszertörlési eljárás előzte meg.

Új szabályként rögzíti a Ctv. továbbá azt is, hogy abban az esetben, ha a kényszertörlési eljárás megindításának időpontját megelőző egy évben is mulasztást követett el a cég és a vele szembeni követelések összértéke eléri a 100 000 forint összeget, akkor a cégbíróság eltiltja a megelőző egy évben bejegyzett vezető tisztségviselőt, korlátlanul felelős tagot, illetve korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagját.

Abban az esetben viszont a bíróság nem alkalmazza az eltiltás jogintézményét, ha egyértelműen megállapítható, hogy az érintett személy a tőle elvárható minden intézkedést megtett annak érdekében, hogy a társaságot terhelő jogszabályi kötelezettségeket teljesítse. Amennyiben az érintett nem tudta magát kimenteni, úgy az eltiltás időtartama nem differenciálatlanul öt év, hanem egy évtől öt évig terjedhet a ki nem elégített hitelezői követelések nagyságától függően, a Ctv. 9/C. § (3) bekezdésben részletezettek szerint.

Mi történik az eltiltással egyidejűleg?

Az eltiltás jogintézményének alkalmazása esetében a cégbíróság a vezető tisztségviselőt automatikusan törli minden társaság vezető tisztségviselői közül.

Nem teszi lehetővé továbbá a fennálló tagsági befolyás mértékének átruházással vagy ajándékozással történő növelését sem, kivéve, ha a létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét, illetve tilalom alá eső befolyás szerzését. Ezen felül pedig a cégbíróság nem engedélyezi az eltiltott tisztségviselő társaságba történő bejegyzését sem.

Megjegyezzük, hogy minden esetben feltüntetésre kerül az eltiltás a cégjegyzékben. A cégjegyzékben külön menüpontban is kereshető az eltiltott személy, amely során az adott személy nevének megadása mellett a cégjegyzékben listázásra kerülnek azok a cégek is, amelyekben az eltiltott személy szerepel.

Összefoglalva: a gazdasági társaságok tagjainak, illetve vezető tisztségviselőinek eltiltása napjainkban is hatékony büntetésnek minősül, amellyel a jogalkotó – a módosítások beiktatásával együtt – a visszaéléseknek kíván gátat szabni.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja