Kisadózás vagy leplezett munkaviszony? Fontos az elhatárol(ód)ás

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2018.03.08 | Cégjog

Vállalkozók széles körében ismert, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (avagy közismert, rövidített nevén: „kata”) rendkívül kedvező adózási módot biztosít számukra. Összehasonlítva ugyanis a szokásos adózási formákkal, bátran állítható, hogy a kisadózók ezzel az adózási móddal számos közteher megfizetésétől mentesülnek, a rájuk vonatkozó enyhébb adminisztrációs terhekről nem is beszélve.

Sokan éppen emiatt vissza is élnek ezzel az adózási formával: abból a célból, hogy csökkentsék a közteherfizetési kötelezettségüket, a velük ténylegesen munkaviszonyban álló magánszemélyekkel mint kisadózó egyéni vállalkozókkal kötnek szerződéseket, azaz a felek között egyértelműen munkaviszony-leplezés valósul meg.

A Kata törvény éppen emiatt rendelkezik úgy, hogy a kisadózóknak adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé mindazokról, akiktől egy naptári évben 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt szereztek (fontos, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a bevételről „katás” számlát nem állítottak ki). A törvény emellett bejelentési kötelezettséget telepít azokra az adózókra is, akik kisadózók részére a naptári évben 1 millió forintot meghaladó, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő kifizetést teljesítettek.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

És hogy teljesen bezáruljon a kör, a NAV egy esetleges ellenőrzés során vélelmezi, hogy a „katás” és megbízója között munkaviszony jött létre, ha a „katás” részére a megbízója az év során 1 millió forintot meghaladó összegben juttatott bevételt.

A vélelem szerencsére megdönthető, de a kisadózónak kell bizonyítania azt, hogy esetében nem állnak fenn a munkaviszony feltételei.

A törvény értelmében a munkaviszony vélelmét akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a törvényben felsorolt hét feltétel közül legalább kettő teljesül. Ezek az alábbiak:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette (hanem közreműködőt vett igénybe – vagy erre lehetősége volt a megbízás teljesítésében);
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50%-át nem olyan személytől szerezte, akitől az év során 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett;
  • az a személy, akitől a kisadózó 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, akitől a naptári év során 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerzett;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg;
  • ha a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve maga a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, vagy főállású vállalkozásban.

A hétből két feltétel fennállása szükséges, de elégséges. Amennyiben viszont a kisadózó nem tudja bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó, akkor meg kell fizetnie a normál munkaviszonynak megfelelő adóterheket, és természetesen bírságra is számíthat.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja