A kölcsönadók védelmének ékköve: a tartozáselismerés

Szerző: Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.03.01 | Követeléskezelés

Mindenkivel előfordult már, hogy kölcsönadott pénzt a barátjának, ismerősének vagy éppen ismeretlen embernek. Kölcsön nyújtásakor a legtöbb ember elgondolkodik azon, hogyan biztosítsa be a követelését, hogy azt ténylegesen viszontlássa. A kölcsön biztosítékául számos eszköz szolgálhat, a lehetséges eszközök tárházából azonban a tartozáselismerés több szempontból is kiemelkedik.

A tartozáselismerés a kötelezett egyoldalú jognyilatkozata, amelyben elismeri, hogy a jogosult irányában a konkrét tartozása fennáll. Gyakran azért tesznek ilyen nyilatkozatot, mert ennek fejében a jogosulttól valamilyen engedményt kapnak: teljesítési halasztást, esetleg összegszerű kedvezményt.

Az egyik legfontosabb jogkövetkezménye egy ilyen jognyilatkozatnak az, hogy amennyiben később a felek között a kölcsönt illetően vita van, akkor mindent az adósnak kell bizonyítania. Tehát nem a kölcsönadónak kell bizonyítania a követelése fennállását, hanem az adósnak kell azt bizonyítania, hogy  tartozás nem áll fenn, alacsonyabb összegben áll fenn vagy okafogyott, mert például már (részben) teljesítette. Ugyancsak az adósnak kell bizonyítania, hogy a tartozáselismerés mögötti jogviszony érvénytelen, mert például tévedésből, megtévesztés, kényszer vagy fenyegetés hatására jött létre stb.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

A bírói gyakorlat szerint a fél nyilatkozatához csak akkor fűződnek a tartozáselismerés következményei, ha a tartozás elismerése magyarázatot nem igénylő módon, kifejezetten és félreérthetetlenül történik. A tartozáselismerő nyilatkozat érvényességéhez alapvetően nincs szükség annak írásba foglalására, de mondanunk sem kell, hogy az írásbeli alak mellőzése jelentősen megnehezíti a kölcsönadó bizonyítási terhét, hogy egyáltalán létezik ilyen nyilatkozat, és ezért a felek helyesen járnak el, ha a tartozáselismerő jognyilatkozatot annak ellenére írásba foglalják, hogy a törvény az érvényességhez ezt nem követeli meg.

A másik legfontosabb jogkövetkezménye a tartozáselismerésnek, hogy – mint a tartozás kötelezett által történő elismerésének egyik esete – a követelés elévülését megszakítja. A jogban kevésbé járatos emberek számára sem ismeretlen, hogy a polgári jogviszonyokból eredő követeléseket alapvetően 5 évig lehet érvényesíteni a másikkal szemben. Az elévülés konyhanyelven azt jelenti, hogy a követelést 5 év eltelte után bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek az igény érvényesítésére nyitva álló 5 éves időtartamot megszakítják, amelynek következtében az 5 éves igényérvényesítési határidő újrakezdődik. A tartozáselismerő nyilatkozatnak ez a másik releváns jogkövetkezménye tehát, hogy annak megtételekor újrakezdődik a követelés érvényesítésére nyitva álló 5 éves időtartam.

A kölcsönadók számára még nagyobb védelmet jelent, ha a tartozáselismerő nyilatkozatot közjegyzői okiratban teszik meg. Ennek nagy előnye hogy, ha úgy adódik a helyzet, akkor közjegyző által záradékoltatható, és az igényérvényesítéssel kapcsolatos bírósági eljárást kikerülve, már fordulhatunk is a végrehajtóhoz, hogy kölcsönadott pénzünket viszontlássuk.

Bármilyen biztosítékot válasszunk is, a kölcsönnyújtás előtt mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja