Korábbi tulajdonos közmű tartozása – biztos, hogy nem nekem kell fizetnem?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.09.19 | Ingatlan

Egy ingatlan vásárlásakor számtalan részletre kell odafigyelni. S talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy mindenki elsősorban egy mindenféle tehertől és tartozástól mentes ingatlant szeretne venni. Az adott ingatlant terhelő jogok és követelések egy jelentős része viszonylag egyértelműen megismerhető a tulajdoni lap lekérésével és vizsgálatával. Na, igen ám, de mi a helyzet azokkal a követelésekkel és terhekkel, melyeket a tulajdoni lap nem tartalmaz? Ilyen tipikusan egy társasházi lakás esetén a közösköltség-tartozás, illetve a közműtartozás. Jelen cikkünkben ez utóbbival, azon belül is a víziközműdíj-tartozással foglalkozunk.

Képzeljük el az alábbi esetet!

Egy ingatlan aktuális tulajdonosa egy nap fizetési felszólítást kap kézhez a víziközmű-szolgáltatótól, melyben az ő tulajdonszerzését megelőző években felmerült és az előző tulajdonos által még be nem fizetett víziközm-díj megfizetésére szólítja fel őt a szolgáltató. Ilyenkor mi tévő legyen a jóhiszemű tulajdonos? Valóban neki kell megfizetnie a díjtartozást annak ellenére, hogy az ténylegesen az ingatlan általa történő megvásárlását megelőzően merült fel?

A kérdés megválaszolásához első körben nem árt tisztázni magát a díjkövetelés alapjául szolgáló jogviszonyt. Azaz, hogy a víziközmű-szolgáltatás és így a díjfizetés az adott személyhez (tulajdonoshoz/az ingatlan tényleges használójához) vagy az adott ingatlanhoz kötődik-e? Ezt az alábbiak értelmében sajnos nem lehet egyértelműen eldönteni.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) meghatározza, hogy a víziközmű-szolgáltató közszolgáltatási szerződés keretében nyújt szolgáltatást, és így a közszolgáltatási szerződés alapján lesz jogosult a víziközmű-díjra. A közszolgáltatási szerződést pedig a felhasználóval – felhasználási helyenként – köti meg a szolgáltató. A Vksztv. egyértelműen meghatározza továbbá a felhasználó fogalmát is. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) pedig a fentieket megerősítendő rögzíti, hogy a díjról kiállított számlát a felhasználó a közszolgáltatási szerződésben és a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint köteles kiegyenlíteni.

A fenti jogszabályi rendelkezések alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a díjkövetelés alapjául szolgáló jogviszonyt az adott közszolgáltatási szerződés hozza létre. Azaz a víziközmű-szolgáltatás ahhoz az adott személyhez kötődik, aki a közszolgáltatási szerződést megkötötte. Így jelen cikk példájánál maradva, az ingatlan azon korábbi tulajdonosa kötelezhető jogszerűen a díj megfizetésére, akivel a szolgáltató azon közszolgáltatási szerződést kötötte, mely hatálya alatt a díjtartozás felmerült.

Azonban a Vksztv. egy további rendelkezése kimondja, hogy amennyiben az adott ingatlan (felhasználási hely) tekintetében korábbi (az előző tulajdonos által kötött) közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelés áll fenn, akkor a szolgáltató az adott ingatlan (felhasználási hely) tekintetében alkalmazhat különböző szankciókat, mint például előrefizetős mérő felhelyezése, az ivóvíz-szolgáltatás időbeli és mennyiségi korlátozása vagy a szolgáltatás felfüggesztése. E rendelkezések szerint tehát a víziközmű-szolgáltatás és a díjfizetés az adott ingatlanhoz is kötődik, függetlenül az éppen hatályos közszolgáltatási szerződéstől és annak felhasználói oldalon lévő alanyától.

A fentieket összegezve tehát megállapítható, hogy a törvényi szabályozás kettőssége értelmében, bár az ingatlan jelenlegi tulajdonosa jogszerűen nem kötelezhető az előző tulajdonosnál (az előző tulajdonos által kötött közszolgáltatási szerződés hatálya alatt) felmerült víziközmű-szolgáltatási díj megfizetésére, de rendezetlen díjhátralék esetén az adott ingatlannal szemben és így közvetve a fizetésre egyébként nem kötelezhető jelenlegi tulajdonossal szemben alkalmazhat szankciókat a szolgáltató.

A fenti helyzet elkerülésére és megelőzésére a joggyakorlat számos lehetőséget kínál, ám ezek számbavétele meghaladja a jelen cikk kereteit.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.