Környezetszennyezés az adófizetők zsebéből rendezve

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2017.06.14 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Téved, aki azt hiszi, hogy ha a cége fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül, akkor a lovak közzé lehet dobni a gyeplőt, és nem kell gondot fordítani a környezetvédelemre.

A Csődtörvény ugyanis számos konkrét előírást tartalmaz arra nézve, hogy milyen, a környezet védelmét és a környezetszennyezés elkerülését célzó intézkedést kell tenni.

Kezdődik azzal, hogy a bíróság a felszámolás elrendeléséről a környezetvédelmi hatóságot hivatalból értesíti.

Ezen túlmenően a felszámolás alatt álló cég vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, kiadás származhat.

A környezeti terhek rendezésének elmulasztása ugyanis súlyos következményekkel járhat nem csak a fizetésképtelen cégre, illetve a cég vezetőire, hanem áttételesen a költségvetésre, így az adófizetőkre nézve is.

Számlázási Kézikönyv 2017

Környezetvédelmi Termékdíj 2017

Változások, Bevallás, Ellenőrzés

Szerző: Kelemen István
Ár: 8.900 Ft helyett 5.900 Ft

A vezetői felelősség körében lehetőség van ugyanis arra, hogy akár valamely hitelező, akár – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérje a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal elmulasztották a környezeti terhek rendezését.

Ez a jogszabályi rendelkezés tehát megteremti az adós vezetői felelősségét arra az esetre, ha a környezeti terhek rendezésének kötelezettségét elmulasztották.

A gyakorlatban azonban ilyen esetek rendkívül ritkán fordulnak elő, a környezeti terhek viselése tipikusan felszámolási költségként az adós cég vagyonának terhére történik. Ehhez kapcsolódó további előírás viszont, hogy amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolót az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli (BH 549/2001. I.).

A környezetvédelmi törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a központi költségvetés hozzájárul a környezeti károk felszámolásához azon esetekben, amikor az másra át nem hárítható, illetve a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelőssége nem érvényesíthető.

Így felszámolási vagyon és vezetői felelősség érvényesítése hiányában adóforintjaink egy része a mások által akarva vagy akaratlanul okozott környezetszennyezés elhárítására fordítódnak.

És ha az állam nem hitelező az adott felszámolási eljárásban, a felszámoló pedig nem veszi a fáradságot az adós cég volt vezetőinek perlésére, a valódi felelősök nagy valószínűséggel megússzák a felelősségre vonást – ezzel természetesen senkit sem szeretnénk környezetszennyezésre bátorítani.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja