Követelést terhelő zálogjog II. – És mi lesz az én ellenkövetelésemmel?

Szerző: Dr. Szabó Andrea, Dr. Sokolowski András | 2019.07.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben már röviden meghatároztuk, hogy mi a teendő akkor, ha a velünk szemben fennálló követelésen az arra jogosult zálogjogot alapít egy harmadik fél javára. Továbbá foglalkoztunk a zálogjog alapításáról szóló értesítés szabályszerűségének feltételeivel is. Most pedig megvizsgáljuk, hogy a zálogjog-alapítás pontosan mennyiben és hogyan érinti az eredeti kötelezett esetleges ellenköveteléseit.

Mint egy közepesen jó szappanopera bevezetőjében, röviden összefoglaljuk, hogy mi is történt eddig.

Rudolf egy cégtől vitrines szekrényeket vásárolt, vagyis a cég a szekrények egy adott időpontra történő leszállítását, míg Rudolf a leszállítást követően a vételár megfizetését vállalta. A teljesítés előtt a cég (mint zálogkötelezett) arról tájékoztatja Rudolfot (mint az elzálogosított követelés kötelezettjét), hogy a szekrények őket megillető vételárára egy másik cég (mint zálogjogosult) javára követelést terhelő zálogjogot alapított.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tetőtér beépítése

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az egyszerűség kedvéért maradjunk annyiban, hogy a zálogjog alapításáról szóló értesítés mindenben megfelelt a vonatkozó törvényi feltételeknek és többek között tartalmazta a szabályszerű teljesítési utasítást is. Azaz Rudolfnak az értesítés kézhezvételét követően már ennek a másik cégnek kell megfizetnie a vételárat.

Itt tartunk most. Tudjuk, hogy kinek kell fizetni. Ám van egy nagyon fontos dolog, amit még nem tudunk: mi a sorsa Rudolf esetleges ellenköveteléseinek? Befolyásolja-e, és ha igen, akkor mennyiben befolyásolja az ellenköveteléseket a zálogjog-alapítás?

Ugyanis a szekrények eladásáról szóló szerződésben a cég vállalta, hogy amennyiben az adott időpontban nem szállítja le a szekrényeket, úgy kötbér fizetésére köteles. Viszont, ha ez a késedelem valóban bekövetkezik és Rudolf a szerződés szerint jogosulttá válik a kötbérre, úgy kivel szemben érvényesítheti a követelését? Érvényesítheti-e egyáltalán?

A válasz igazán jogásziasan hangzik: az attól függ.

Pontosabban, ez azon lényeges dologtól függ, hogy Rudolf mikor kapta kézhez a zálogjog alapításáról szóló értesítést. Ugyanis a Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint a kötelezett (jelen esetben Rudolf) a zálogjogosulttal (jelen esetben a másik céggel) szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek a zálogkötelezettel (jelen esetben a szekrényt eladó céggel) szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.

Mit is jelent ez?

Az adott esetnél maradva ez azt jelenti, hogy Rudolf minden további nélkül érvényesítheti követelését a másik céggel szemben, mivel a kötbér követelésének jogalapja – tehát, amiből a kötbér követelésének joga származik, jelen esetben a szekrények eladásáról szóló szerződés – már fennállt a zálogjog alapításáról történő értesítés kézhezvételekor. Így Rudolf akár le is vonhatja (beszámíthatja) a kötbér követelésének összegét az általa fizetendő vételárból.

A fenti szabályok viszonylag egyszerűnek tűnnek. Ám nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a gyakorlatban ritkán ennyire letisztult és könnyen értelmezhető a helyzet. Így, hasonló esetben ne szégyelljünk akár ügyvédhez fordulni!

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja