Közös tulajdon – közös teher (?)

Szerző: Dr. Kálmán Kinga | 2019.02.28 | Ingatlan

Számtalan olyan ingatlannal lehet találkozni kis hazánkban, melyek bár műszakilag egyértelműen megosztottak és önálló lakásokat vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségeket foglalnak magukba, mégsem öltenek társasházi vagy szövetkezeti ház formát, hanem azok a mindenkori tulajdonosok osztatlan közös tulajdonát képezik.

Ha egy ilyen ingatlanra jelzálogjog, végrehajtási jog vagy szolgalmi jog kerül bejegyzésre, alappal merülhet fel a kérdés: az mégis kit terhel és mennyire kell félni tőle?

A közös tulajdonnal kapcsolatban két alaptézist rögzít a Polgári Törvénykönyvünk a tulajdon tárgyával való rendelkezések körében:

  1. Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni. ( 5:80. §)
  2. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz. [ 5:78. § (2)]

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Kerti kutak fennmaradása engedélyköteles

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az itt említett szabályok alapján megállapítható, hogy a közös tulajdonba tartozó vagyontárgyak két külön személyi kör két külön döntési mechanizmusának is alanyai lehetnek. Egyrészről minden tulajdonostárs jogosult önállóan rendelkezni a saját tulajdoni hányadával, mely egyben azt is jelenti, hogy másnak a tulajdonrészével még közös tulajdon esetén sem lehet önhatalmúlag „üzletelni” és azt a hozzájárulása nélkül megterhelni. Másrészt a tulajdonközösség egésze mégis jogosult a közös tulajdonban álló vagyonelem teljes terjedelmére kiható, a fent említett körbe tartozó jognyilatkozatokat tenni, de csak egyöntetű határozathozatal mellett.

Ezek a szabályok érvényesülnek az önként vállalt vagy jogszabály alapján bejegyzésre kerülő terhek vonatkozásában is. Azaz, amennyiben az ikerház egyik felének (leendő) tulajdonosai kölcsönt kívánnak felvenni lakásvásárlási céljaik megvalósítására, úgy a banki tartozásukat biztosító jelzálogjogot és esetleges elidegenítési és terhelési tilalmat csak a saját tulajdoni hányaduk vonatkozásában engedhetik bejegyezni a tulajdoni lapra, a szomszéd tulajdonhányadára nem lehetnek semmilyen formában kihatással. Hasonlóan a fentiekhez, ha a többlakásos lakóépület egyik lakójával szemben végrehajtási eljárás indul a tartozásának behajtására, a végrehajtási jogot csak az adós tulajdoni hányadára vonatkozóan jegyezheti be a végrehajtó, hiszen a többi tulajdonostárs tulajdonrésze alapjogi védelemben részesül.

Hogy lehetséges akkor mégis, hogy akár az egész ingatlant érintő terhek kerülnek bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba? A válasz most is kettős. Ahogy fentebb írtuk, a tulajdonosok közössége maga is dönthet úgy, hogy közösen vállalnak az ingatlanhoz kapcsolódó olyan kötelezettséget, mely teherbejegyzés formájában jelenik meg a tulajdoni lapon, például a felépítmény korszerűsítésére kapott támogatás vagy kölcsön okán. Lehetséges ugyanakkor az is, hogy közérdekű használat (vízelvezetés, úthasználat, vezetékállítás stb.) biztosítása érdekében jogszabály alapít szolgalmi vagy használati jogot egy-egy ingatlan terhére. Ilyenkor nyilvánvalóan valamennyi tulajdonos a teher elszenvedőjévé kell, hogy váljon, hiszen a közérdekű használati jogok tipikusan az ingatlan, illetve a telek fekvéséből adódóan igénylik azok megalapítását és az osztatlan közös tulajdon értelmében – ahogy az a nevében is megjelenik – az ingatlan fizikailag nem oszlik meg a tulajdonosok között.

Ha a tulajdonosok kényelmetlennek érzik a közös tulajdonnal kapcsolatos közös lépéskényszert vagy a „terhelt” tulajdoni lapot, akkor semmi akadálya, hogy társasházat alapítsanak meglévő ingatlanjukon – a társasház-alapításhoz szükséges egyéb feltételek fennállása esetén –, viszont a már bejegyzett terhek megosztásához, azaz hogy melyik zálogjog vagy szolgalmi jog melyik albetétre vagy esetleg a társasház törzslapjára kerül-e bejegyzésre, a társasházi törvény értelmében az érdekelt felek megegyezése szükséges, értve ez alatt a bejegyzett teherjogosultakkal való megegyezést is.

Nem kell tehát félni a „közösködéstől”, de ha tiszta (tulajdoni) lappal szeretnénk indulni, akkor érdemes a közös tulajdon jogi formáját önálló tulajdonokká konvertálni.

Munkaerő-Gazdálkodás 2019
Tb- és Bérügyintézők Kézikönyve

Szerző: Orosz Péter, Széles Imre
Ár: 9.900 Ft helyett 6.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kálmán Kinga

Dr. Kálmán Kinga
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kinga.kalman@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja