Kútlegalizálás II. – Van-e kivétel a bejelentési kötelezettség alól?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben már ismertettük a fúrt kutak vonatkozásában az engedélyezésre és az engedély hiányára vonatkozó szabályozást, továbbá felhívtuk Olvasóink figyelmét az engedély nélkül épített kutak legálissá tételével kapcsolatos jogi lehetőségekre. A lényeg, hogy minden 2019. január 1. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesült fúrt kútra legkésőbb 2020. december 31-ig fennmaradási engedély kérhető, amellyel egyidejűleg a hatóság eltekinthet a vízgazdálkodási bírság kiszabásáról.

A cikkünkben említett fúrt kutaknál azonban jóval gyakrabban fordulnak elő hazánkban az egyszerűbb technológiával készült ásott kutak, melyek ki tudja mióta állnak az ingatlanon. A legtöbb esetben az ingatlan tulajdonosa már azzal együtt vette a telket, és tanácstalan a tekintetben, hogy a kút engedély birtokában épült-e. A probléma több kérdést vet fel.

Egyrészt, hogy az engedélyezési eljárás, és így a fennmaradási engedélyezésre vonatkozó szabályok kiterjednek-e az ásott kutakra. Másrészt, hogy kell-e fennmaradási engedélyt kérni az olyan kutakra is, amelyek építésének idejéről és körülményeiről nincs tudomásunk, tekintve, hogy az már akkor a telken állt, amikor megvettük az ingatlant. Végül, hogy az idő múlása figyelembe veendő tényező-e ebben az eljárásban, azaz, hogy egy több évtizede álló kút esetében – amely szinte teljesen biztosan engedély nélkül létesülhetett – is kötelező-e a fennmaradási engedély kérése.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A Belügyminisztérium kapcsolódó tájékoztatója alapján az ásott kutakra engedélyezési eljárás lefolytatása épp úgy kötelező, mint a fúrt kutakra.

A vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk értelmében az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat saját birtokán mindenki szabadon építhetett, tehát ehhez engedély nem volt szükséges. Ez a szabályozás 1965. július 1. napjáig volt hatályban. Az ezt követően 1992. február 15-ig hatályban lévő 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján az ásott kút megépítéséhez csak akkor nem volt szükséges engedély, ha:

a) annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;

b) élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van;

c) a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.

1992. február 15. napját követően azonban mindenféle kútépítés engedélykötelessé vált. A fentiek alapján tehát, amennyiben a kút 1992 előtt épült, akkor valószínűleg jogszerűen épült, tekintve, hogy akkor nem kellett rá engedély. Bár a törvény nem rendelkezik róla, ezt úgy is értelmezhetjük, hogy ami jogszerűen épült, arra fennmaradási engedély sem kell. Sajnálatos módon azonban nem minden esetben egyértelmű, hogy az ingatlan előző tulajdonosai mikor építhették a kutat, ezt kideríteni és bizonyítani is nehéz az idő múlása következtében. Így tehát amennyiben a kútépítés jogszerűsége nem bizonyítható kétséget kizáróan, fennmaradási engedélyt kell kérni az illetékes hatóságtól.

A Belügyminisztérium tájékoztatója alapján az eljárások célja, hogy e vízilétesítmények regisztrálva legyenek, adatbázisba kerüljenek, illetve, hogy a vízkészletekkel való gazdálkodás és a felszín alatti vizek minősége nyomon követhető legyen. Vízkészleteink és környezetünk megóvása közös érdekünk, így minden Olvasónkat arra biztatjuk, hogy segítse az ezzel kapcsolatos célkitűzést és engedélyeztesse az ingatlanán álló, bármely technológiával készült kutat.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja