Lakásalakítás egyszerű(bb)en

Szerző: Dr. Hortobágyi Sándor | 2018.09.20 | Ingatlan

Mi a főszabály alapító okirat módosítása esetében? Egyhangú közgyűlési határozat szükséges hozzá. De már ezen rendelkezésre vonatkozó jogszabályhely is tartalmazza – mint ahogy általában az ilyen szabályok tartalmazni szokták – a „kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik” kitételt. És abban biztosak lehetünk, hogy ha van ilyen beékelés egy mondatban, akkor rendelkezik róla „e törvény”.

Az egyik ilyen kivétel a közös tulajdonban lévő helyiségek értékesítése, amelyet lehet négyötödös többséggel megszavazni, alapító okirat felhatalmazása alapján akár kétharmaddal is, ezekről egy korábbi cikksorozat már értekezett.

De van ennél még kedvezőbb lehetőség is, ráadásul elég életszerű a szabályozás. A rendkívül szerencsés jogszabályi szerkesztésnek köszönhetően ezt véletlenül sem az „alapító okirat módosítása” címszó alatt lehet megtalálni a társasházi törvényben, hanem a „külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek” címszó alatt (ha megengedik nekem a „sztorizgatást” analóg helyzetre, ez hasonlóan megkönnyíti a jogkereső közönség dolgát, mint amikor a végrehajtási törvényt úgy módosították, hogy 2016. január 1-től már az adós három személyes adatát kell megadni a végrehajtási kérelmen a korábbi kettő helyett. A jogszabály neve, ami ezt előírta, a közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló törvény volt…)

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

A rész, ahol a lehetőség van, alapvetően építkezésre vonatkozó szabályokat tartalmaz, egy láncolatot alkotva. De eljutunk odáig a gondolat mentén, hogy ha egy olyan munkát tervezünk, amely nem jár közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával és ez a munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.

Azaz, van egymás mellett két lakás, két külön helyrajzi számon, közöttük egy sima határoló fal. Ha ezeket egybenyitnánk, megtehető mindenféle társasházi engedély nélkül (ne felejtsük azonban a szükséges szakhatósági engedélyeket, ez „csak” a társasházi oldal) és elég egy sima 50% plusz kicsi szótöbbség ahhoz, hogy az alapító okiratot módosíthassuk és az ingatlan egy helyrajzi számon szerepelhessen.

Vagy fordítva, ha egy nagyobb lakásból csinálunk két külön garzont – közös tulajdonú részeket „békén hagyva” –, akkor az egyik meghagyható a meglévő helyrajzi számon és nyitni lehet egy újat a másiknak, persze szintén az alapító okirat módosításán keresztül.

Minden esetben fontos kitétel, egyben a jogszabályi kedvezmény jogpolitikai háttere és lényege, hogy itt nem arról van szó, hogy közös tulajdonú részek lesznek beépítve/felhasználva, erről a már fent említett cikkeink szólnak. Itt csupán a tulajdonos kizárólagos rendelkezése alatt álló, külön tulajdonú ingatlan(ok) lesznek összevonva vagy szétszedve, vagy netán határvonal-módosítva, azaz a többiek tulajdoni hányada semmiben nem módosul a társasházban. Miért is lenne itt elvárás egy egyhangú, vagy valami szigorú hányadú módosítási feltétel, amikor egyik tulajdonostársat sem éri a legkisebb hátrány sem?

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Hortobágyi Sándor

Dr. Hortobágyi Sándor
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
sandor.hortobagyi@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja