Levelet kaptam, lájf… – Avagy mit üzen a tértivevény?

Szerző: Dr. Szabó Andrea | 2017.11.16 | Követeléskezelés

Tapasztalataim szerint még a postai „szakzsargonban” járatosabb személyek körében is szemöldökráncoláshoz vezet a tértivevény jelzéseinek értelmezése, amikor a küldemény kézbesítésének meghiúsulása miatt visszatér a levél csalódott feladójához.

Bár első olvasatra feltámadhat bennünk ez a gyanú, a jelenleg alkalmazott 7 db visszaküldési ok meghatározása nem a Magyar Posta kreatív csapatának köszönhető, a jogszabály által rögzített elhatárolás ugyanis a lehetséges jogkövetkezmények szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Vegyük sorra tehát a kézbesíthetetlenségi okokat, hogy megértsük, milyen szerepe lehet például egy peres eljárásban, ha a felmondó levelünk „nem kereste” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza hozzánk!

Mindenekelőtt térjünk vissza a tértivevényes postázás legfőbb mozgatórugójához, ami nem a posta reklámtevékenységében, sokkal inkább a Polgári Törvénykönyv alábbi rendelkezésében keresendő: A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá [Ptk. 6:5. § (1) bek.]. Távollevőnek minősül a címzett, ha a jognyilatkozat megtételekor nem szerez tudomást egyidejűleg annak tartalmáról is.

A sikeres kézbesítéssel azonos jogi megítélés alá esik a kézbesíthetetlenségi okok közül az átvétel megtagadása, ebben az esetben ugyanis a címzetthez való megérkezés kritériuma maximálisan teljesül, a címzett saját szándékos magatartása következtében esik el a jognyilatkozat tartalmának megismerése elől. Érdemes tudni, hogy az átvétel megtagadására kizárólag a címzettnek vagy meghatalmazottjának van jogosultsága, míg a helyettes átvevőnek nincs, utóbbi esetben értesítőt köteles hátrahagyni a kézbesítő.

Ha már az értesítőnél tartottunk, akkor legyen a következő a sorban a „nem kereste” jelzéssel visszatérő tértivevény: amennyiben az értesítőben megjelölt időponttól számított 10. munkanapig a címzett (vagy meghatalmazottja) nem jelentkezik a küldemény átvétele érdekében, úgy a jognyilatkozatot tartalmazó levelet „nem kereste” jelzéssel kapja vissza a feladó.

Fontos megjegyezni, hogy a bírói gyakorlat a címzett érdekkörében felmerülő mulasztás miatt érvényesen közöltnek tekinti az ilyen jelzéssel visszaérkező küldeményeket is. Ezen a ponton kiemelendő, hogy a fent idézett Ptk. rendelkezéshez képest például a Csődtörvény már szigorúbb feltételt határoz meg a hitelezői felszólítás kézbesítése kapcsán, ugyanis ott már a küldemény kézhezvételét szükséges bizonyítani a felszámolási eljárás megindításához.

Az értesítő elhelyezése – és ehhez kapcsolódóan a „nem kereste” jelzéshez fűződő jogkövetkezmények beállta – a személyes kézbesítés sikertelensége esetén is csak akkor lehetséges, ha nem merülnek fel az alábbiakban részletezett kézbesítési akadályok.

A címzett bejelentett halálát vagy megszűntét rögzítő jelzés nem igényel különösebb elemzést, miként a cím nem azonosítható jelölés tartalma is könnyen dekódolható, utóbbi esetben azonban érdemes tisztában lenni a pontos definícióval: a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas, vagy az nem egyértelmű. Izgalmas bizonyítási kérdésekhez vezethet ugyanis, hogy a cím elégtelensége a feladó pontatlanságának, a címzett téves tájékoztatásának, vagy épp a posta mulasztásának köszönhető.

A címzett ismeretlen illetve a címzett elköltözött jelzések közös tőről fakadnak, mindkét esetben a címzettre vonatkozó, jogszabályban meghatározott módon történő bejelentés képezi a kézbesítés akadályát, amit példának okáért a kézbesítés megkísérlésekor elérhető szomszéd aláírt nyilatkozata is jelenthet. Annak eldöntése, kinek az érdekkörében merült fel a kézbesítés meghiúsulása, legfőképp attól függ, hogy a címzett eleget tett-e az új címére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének, vagy ennek hiányában legalább a közhiteles nyilvántartásba (lakcímnyilvántartás, cégnyilvántartás) való bejelentésnek.

Utolsóként maradt az a jelzés, amit a kézbesítés akadályozása céljából a Reszkessetek betörők! főhősének kreativitását idéző megoldásokat alkalmazó címzett „érdemel”. Az ilyen jellegű akadályozás klasszikus példája a postaláda leszerelése, de mielőtt bárki is csavarhúzót ragad, érdemes leszögezni, hogy ez a fajta magatartás maximálisan a címzett érdekkörében felmerülő akadálynak minősül.

Amennyiben tehát a 7db kézbesíthetetlenségi ok valamelyikével érkezik vissza a jognyilatkozatunkat tartalmazó küldemény, érdemes ellenőrizni, hogy érkezett-e hozzánk bejelentés a címzett elérhetőségéről, avagy lekérdezni a lakcímnyilvántartás aktuális adatait, hiszen így a későbbiekben igazolhatóvá válik eljárásunk jóhiszeműsége és jogszerűsége.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja