Madarat tolláról, céget nevéről! – A cégnévválasztás nehézségei II.

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.10.24 | Cégjog

Az előző cikkünkben a cégnevek felépítését ismertettük, most pedig sorra vesszük a Ctv. legfontosabb szabályait a cégkizárólagosság, a cégvalódiság és a cégszabatosság elve mentén.

A cégvalódiság követelményének akkor felel meg az elnevezés, ha nem megtévesztő vagy félrevezető. Így például csak olyan tevékenység szerepelhet a cég nevében, amelyet ténylegesen végez is; pl. a bank szót csak az a cég szerepeltetheti a nevében, amelyik a Hpt. szerinti feltételeket teljesíti, és felügyeleti engedéllyel rendelkezik a banki tevékenység gyakorlásához.

A cégszabatosság elve megköveteli, hogy a vezérszón kívül csak a magyar helyesírás szabályainak megfelelően lehet a szavakat feltüntetni, és a vezérszón, illetve a cégformán kívül rövidítést nem lehet alkalmazni.

A cégkizárólagosság elve pedig a cégek megkülönböztethetőségét biztosítja, azaz összetéveszthetetlennek kell lennie az ország területén már bejegyzett más cég elnevezésétől, valamint a bejegyzés vagy névfoglalás alatt álló cégnévtől is. Nem sérti a cégkizárólagosság elvét a cégnyilvántartásból már törölt cég nevével való azonosság, sem az, ha ugyan maga a cég nem került törlésre, de nevét megváltoztatta.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Kedvező változás magánszemély építtetőknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az összetéveszthetőséget az általános, köznapi figyelem szintjén kell vizsgálni, így például egy betű vagy egyetlen szám eltérése, az eltérő írásmód jó eséllyel nem felel meg a cégkizárólagosság elvének. Nem felel meg a cégkizárólagosság követelményének az olyan cégnév sem, amelynek más cég nevétől való megkülönböztetéséhez speciális nyelvi vagy egyéb ismeretek szükségesek.

A Ctv. a cégnév tartalmára vonatkozóan számos előírást fogalmaz meg. Az „állami” vagy „nemzeti” kifejezést csak „állami cégek” használhatják, és egyébként is egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

Fióktelep, kereskedelmi képviselet esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni. Ennek kapcsán visszautalunk a cégszabatosság elvére, amely megköveteli, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint kell a cégnevet feltüntetni. Görög vagy héber ábécét használó államokban alapított vállalkozások magyarországi fióktelepei kénytelenek tehát az anyavállalat elnevezését a magyar ábécére átbetűzni (transzliteráció).

A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével lehet feltüntetni, de cég elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszeréhez köthető vagy olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely ilyen politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

Olyan elnevezést sem lehet használni, amelyhez másnak jogi érdeke (pl. név, védjegy, kereskedelmi név stb.) fűződik, ilyen esetben a jogosult hozzájárulásával lehet azt a cégnévben szerepeltetni.

A cégnév megfelelése ma már a különböző céginformációs adatbázisok használatával könnyen és gyorsan ellenőrizhető az interneten, így elkerülhető, hogy a cég- vagy változásbejegyzési kérelem a rosszul megválasztott cégnév miatt elutasításra kerüljön.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja