Maradt 20 nap szabim decemberre. Ha nem baj, akkor átváltanám pénzre, hogy karácsonyi ajándékot vegyek…

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.10.24 | Munkajog

Közeleg az év vége, azonban a munkavállalónak van még 20 nap szabadsága. Ilyen szituációkat év végén már nem lehet orvosolni, hiszen a munkáltató oldaláról megy az év végi hajtás, nem alkalmas az időpont a szabadságra. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a munkavállalónak sem alkalmas családi vagy egyéb okok miatt.

A munkáltató ideges, mert kiadni már nem tudja, pénzben pedig nem lehet megváltani. Emiatt szeretné megbüntetni a munkavállalót, mert úgy érzi, a munkavállaló saját hibájából került ebbe a helyzetbe. Megteheti-e a munkáltató, hogy szankcionálja a munkavállalót? Átviheti-e a munkavállaló a megmaradt szabadságát a következő évre?

A szabadság kiadásának főbb szabályai

A Munka Törvénykönyve alapján az éves szabadság alapszabadságból (20 nap, ami mindenkinek jár) és pótszabadságból áll. Az utóbbi életkor alapján, gyermekek után, valamint egyéb okokból járhat.

A törvény a szabadságokat éves keretben kezeli, tehát főszabály szerint a szabadságokat esedékességük évében, naptári éven belül kell kiadni. A szabadságok kiadása a munkáltató felelőssége, tehát ha valaki nem veszi ki az éves szabadságát, akkor ez nem eredményezheti azt, hogy elveszti, illetve pénzben követelheti annak megváltását. A munkáltató köteles kiadni a szabadságot.

A szabadság kiadása tehát a munkáltató kötelessége, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak nincs beleszólási joga. Hét munkanapot az évben a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni, és a tervezett szabadságot a munkavállalónak legalább 15 nappal előtte jeleznie kell. Ezen túlmenően a szabadság kiadása során szem előtt kell tartani azt is, hogy évente legalább egy alkalommal 14 nap egybefüggő időszak alatt a munkavállaló mentesüljön a munkavégzés alól. Tehát a szabadságok tervezése során egy ilyen hosszabb időszakot be kell iktatni.

Mikor lehet eltérni attól a szabálytól, hogy az esedékesség évében kell kiadni a szabadságot?

Abban az esetben, ha a munkavállaló decemberben megkezdi a fennmaradó szabadságának letöltését, legfeljebb 5 munkanap átcsúszhat következő év januárra, ami úgy számítandó, hogy a tárgyévben lett kiadva.

Viszonylag ritka eset, de előfordul, hogy a munkavállaló október 1. napja után kezdi meg munkaviszonyát a munkáltatónál, így decemberben még a próbaidejét tölti. Ez esetben következő év március 31-ig lehetőség van kiadni a tárgyévi szabadságot.

Szintén átcsúszhat a szabadság kiadása a következő évre, ha a munkavállaló oldalán merül fel olyan akadály, ami miatt a szabadságot a tárgyévben nem lehet kiadni. Ekkor az akadály megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni a fennmaradó szabadságot. Ez azonban nem jogosítja fel a munkavállalót arra, hogy azzal az indokkal álljon elő, hogy a sok munka miatt nem tudta kivenni a szabadságát. Kizárólag nyomós és elháríthatatlan indokról lehet szó, és csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a munkavállaló ténylegesen képtelen szabadságra menni (pl. betegállományban vagy szülési szabadságon van, vagy egyéb családi ok akadályozza ebben).

Megállapodás alapján is át lehet vinni a következő évre a szabadságot, azonban ez a megállapodás kizárólag a pótszabadságot, tehát a 20 napon felüli szabadságot érintheti. Ekkor a munkáltató a tárgyévi szabadságot a következő év végéig köteles kiadni a munkavállalónak.

A fentieken túl, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekénél vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő oknál fogva jogosult módosítani a szabadságkiadás rendjét vagy megszakítani a szabadságot. A szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni a törvény.

A szabadság megváltása

A szabadság megváltását a törvény kizárólag egy esetben engedi meg: ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. Tehát a tárgyévi ki nem vett szabadságokat pénzben megváltani nem lehet.

Mondhatja–e a munkáltató, hogy a munkanapok átrendezése okán a szombati munkanapokon szabadságot ad ki?

Van rá lehetőség, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az előzőekben említett egybefüggő két hét szabadság ne sérüljön, illetve, hogy a munkáltató rendelkezési jogát a hét nap kapcsán ne sértse a munkáltató. Tehát, ha a munkáltató a hét nap kivételével már kiadta a munkavállaló szabadságát év közben, és decemberben ez marad fenn a munkavállalónak, akkor nem kötelezhető arra, hogy a rendelkezése szerinti hét napból akár egyet is szombaton vegyen ki.

Hogyan lehet elkerülni azt az esetet, hogy a munkavállalók kiégnek, mert nem tudnak szabadságra menni, miközben év végén 20-30 nap szabadságuk még nincs kivéve?

Ezt kizárólag tervezéssel lehet megelőzni. A munkavállalóval már év elején közösen fel kell mérni az évi szabadságot, hozzáigazítva a munkaköréből eredő munkák esetleges hullámzását vagy az előzetesen ismert projektek tervezett időpontját. Amennyiben nem sikerül év elején egy meghatározott időpontig megállapodni a szabadság rendjében, a munkáltatónak kell azt kiadnia, figyelembe véve saját érdekeit és a törvény rendelkezéseit.

A szabadság kiadása tehát a munkáltató felelőssége. Éppen ezért, ha a munkavállalónak még 20 nap szabadsága van decemberben, az azt jelenti, hogy a munkáltató mulasztott, mert nem adta ki a szabadságokat. A munkáltató saját mulasztása miatt a munkavállalót nem szankcionálhatja.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.