Máris hatályba léptek a legújabb pénzmosás elleni szabályok!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza | 2018.11.15 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A pénzmosás elleni szabályok hatálya alá közvetlenül nem tartozó ember szinte kapkodja a fejét, hogy a pénzmosást illetően éppen milyen újabb és újabb szabályok lépnek hatályba. A pénzmosás elleni harcban jelentős év volt a 2017-es, tekintettel arra, hogy június 26-án hatályba lépett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), felváltva a közel tíz évig hatályban lévő 2007. évi CXXXVI. törvényt. De akkor most megint mi lépett hatályba?

A kérdésre a válasz abban rejlik, hogy a különböző szintű szabályozásokat el kell választani egymástól. A jelenleg hatályos Pmt. a 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az úgynevezett AMLD4-nek való megfelelést szolgálja, amelynek az implementálását követően a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóknak számos változást kellett végrehajtaniuk a működésükben. Jelentős változást hozott az AMLD4 átültetése révén a Pmt. a kockázatértékelési kötelezettség vagy például a tényleges tulajdonlására vonatkozó egyértelmű átláthatósági követelmények vonatkozásában, de a Pmt. teszi elsőként lehetővé az elektronikus hírközlő eszközök használata útján, személyes megjelenés nélküli ügyfélátvilágítási intézkedések elvégzését bizonyos esetekben. Az AMLD4 továbbá megerősítette a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, koherens politika kialakítását követeli meg az olyan harmadik országok felé, amelyek nem rendelkeznek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályokkal, és az illetékes hatóságok szankcionálási hatásköreit is bővítette.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A Pmt. hatálybalépésekor az uniós szervek már az ötödik pénzmosás elleni irányelv (AMLD5) szövege véglegesítésének végéhez közeledtek, amely valójában nem egy teljesen új irányelv, hanem az AMLD4-et módosítja. A gyors változásokat a technológiai újítások és az azokra vonatkozó szabályozás hiánya, az új pénzügyi eszközök megjelenése és a terrorszervezetek egyre nagyobb mértékű globalizálódása idézte elő, amelyre adott uniós válaszként az AMLD5 tovább erősíti az AMLD4 által is egyébként már megerősített intézményeket.

A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a nyilvánosság számára a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést úgy, hogy a tényleges tulajdonosok érdekeinek esetleges sérelmeit minimalizálják. A tényleges tulajdonosokat feltüntető nyilvántartásokhoz való hozzáférés javítása révén átláthatóbbá válnak a vállalkozások és a bizalmi vagyonkezelést végző szolgáltatók tulajdoni viszonyai. A tagállami nyilvántartások össze lesznek kapcsolva a tagállami együttműködés megerősítése érdekében, így a harmadik felek Unió-szerte megbizonyosodhatnak a gazdasági társaságok, valamint bizonyos típusú bizalmi vagyonkezelési konstrukciók tényleges tulajdonosainak kilétéről.

Az előre fizetett kártyák esetében a kártyatulajdonost a korábbi 250 eurós kártyán lévő érték helyett 150 euró felett kell majd azonosítani, és bővültek az ügyfél azonosítására vonatkozó követelmények is. A virtuálisfizetőeszköz-átváltó platformok és a pénztárca-szolgáltatók kötelesek lesznek ügyfél-átvilágítást végezni, így megszűnik az ilyen tranzakciók névtelensége. Ez egybevág az Európai Parlament 2015-ben kiadott sajtóközleményével: az EP már akkor hangsúlyozta, hogy a pénzmosás elleni szabályok megerősítése révén lehet fellépni – a pénzügyi közvetítőrendszerben egyelőre a mai napig szabályozatlan – virtuális fizetőeszközök használatában rejtőző anonimitás ellen.

A nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködés javítása körében a FIU-k hozzá fognak férni a bankszámlák és a fizetési számlák központi nyilvántartásaiban tárolt adatokhoz, így azonosítani tudják majd a számlatulajdonosokat.

A Bizottság létrehozta és rendszeresen frissíti azon harmadik országok harmonizált jegyzékét, amelyekben hiányosságok tapasztalhatók a pénzmosás megelőzésére szolgáló rendszerben.

Az irányelv 2018. június 19. napján került kihirdetésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2018. július 9. napján lépett hatályba; a módosításait 2020. január 10-ig át kell ültetni a nemzeti jogrendszerekbe. A tagállamoknak a gazdasági társaságok és más jogi entitások tekintetében 2020. január 10-ig, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciós megállapodások tekintetében pedig 2020. március 10-ig kell a tényleges tulajdonosi nyilvántartást létrehozniuk.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja