Meddig jelölhető meg erőforrást nyújtó szervezet a közbeszerzési eljárásban?

Szerző: Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella | 2018.03.22 | Közbeszerzés

A kapacitást (vagy erőforrást) nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége – amint arra korábbi blogbejegyzésünkben is utaltunk – hangsúlyos kérdés a közbeszerzési eljárásokban. Ha ugyanis egy, az adott közbeszerzési szerződést elnyerni kívánó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező maga nem képes megfelelni az alkalmassági követelményeknek, csak akkor lehet esélye a nyerésre, ha az alkalmasság igazolásához (és ideálisan a szerződés teljesítéséhez) megfelelő kapacitást nyújtó szervezetre támaszkodik, ilyen szervezetet von be.

Az erőforrásra történő támaszkodás szerteágazó problémaköréből jelen blogbejegyzésben csak egyet vizsgálunk: azt, hogy a kapacitást nyújtó szervezet meddig vonható be, illetve személye meddig változhat a közbeszerzési eljárás során. Azaz, azt a kérdést járjuk körbe, hogy ha az ajánlatban/részvételi jelentkezésben eredetileg nem került megjelölésre kapacitást nyújtó szervezet, vagy ugyan megjelölésre került, de helyette az ajánlattevő/részvételre jelentkező mégis másikat kívánna bevonni, ezen ajánlati/jelentkezési elem meddig módosítható.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. §-a szabályozza a hiánypótlás lehetőségét a közbeszerzési eljárásokban. A Kbt. 71. § (6) bekezdéséből egyértelműen megállapítható, hogy az eljárásban az ajánlat/részvételre jelentkezés benyújtása után is lehetőség van kapacitást nyújtó szervezet megjelölésére, a korábban megjelölt szervezet cseréjére; az ajánlatkérő legfeljebb az újonnan megjelölt szervezet tekintetében elrendelendő hiánypótlások számát korlátozhatja. A Kbt. 71. § (4) bekezdése még azt is megengedi, hogy meghatározott kizáró okok hatálya alá tartozó kapacitást cseréljen le az ajánlattevő megfelelő szervezetre.

KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS 2018 (Ajánlattevők)

Időpont: 2018. április 13.
Előadók: Novakovics Milán, Dr. Poroszkai-German Gabriella, Tótka Tamás

Ár: 49.000 Ft helyett 34.300 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

A csere lehetőségének egy – a kapacitást nyújtó szervezetek szempontjából is érdekes – aspektusával foglalkoztunk már korábbi blogcikkünkben.

Visszatérve ugyanakkor az aktuális problémafelvetésre: vajon meddig lehetséges a csere az eljárás során? A kérdés alapvetően az ún. „többlépcsős bírálat” bevezetése kapcsán merült fel a közbeszerzési gyakorlatban. A „többlépcsős bírálat” lényege, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok bírálatát két fő szakaszra bontva végzi: a nyilatkozati elven alapuló első lépcsőt követi második lépésben a nyilatkozatban foglaltak igazoltatása.

A kérdés – ami a közbeszerzési szakértőket is megosztotta – a következőképpen merült fel: csak az első lépcsőben (azaz a nyilatkozati szakaszban, az itt elrendelt hiánypótlások során) van lehetőség új kapacitást nyújtó szervezet megjelölésére, vagy a második lépcsőben is (azaz az igazolási szakaszban is el lehet térni a nyilatkozati szakaszban közöltektől)?

A vitát a Közbeszerzési Döntőbizottság D.512/20/2017. számú határozata döntötte el (azzal, hogy  a határozat bírósági felülvizsgálata még folyamatban van).

A jogvita tárgyát képező ügyben az ajánlattevő ajánlatában úgy nyilatkozott, hogy ő maga képes megfelelni az alkalmassági követelményeknek, de a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolási szakaszban módosított vállalásán: a referenciákra vonatkozó igazolást végül nem maga csatolta, hanem egy kapacitást nyújtó szervezet révén felelt meg az előírásnak.

A Döntőbizottság hivatkozott döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlattevő – a bírálat második lépcsőjében – a saját referenciái benyújtása tekintetében elrendelt hiánypótlás során jogszerűen vont be az alkalmasság igazolására kapacitást nyújtó szervezetet, mivel a Kbt. más rendelkezései ezt nem tiltják, illetve korlátozzák, a Kbt. 71. § (6) bekezdése (amelyre fentebb már hivatkoztunk) pedig kifejezetten lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt vonjon be a közbeszerzési eljárásba. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a fenti joghely az új gazdasági szereplő személyére vonatkozóan nem tartalmaz korlátozást, így arra sem, hogy kapacitást nyújtó szervezetként csupán a korábban, az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet helyére lehet bevonni, vagy ennek hiányában magát az ajánlattevőt is helyettesítheti valamely alkalmassági követelmény igazolása során. A Döntőbizottság határozatában azt is rögzítette, hogy a hiánypótlás és a felvilágosítás, mint az érvényes ajánlatok számának növelését célzó jogintézmények egyik korlátja az ajánlati kötöttség, mely jelen esetben nem sérült, tekintettel arra, hogy a kapacitást nyújtó szervezet igénybe vételére vonatkozó nyilatkozat nem minősül tartalmi megajánlásnak, azaz olyan ajánlati elemnek, amelyet a Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján ne lehetne hiánypótlás keretében korrigálni.

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában foglaltakkal mi magunk abszolút egyetértünk, annál is inkább, mert csak ezen jogértelmezési irány biztosíthatja, hogy az alapvetően az ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban való részvételét megkönnyíteni hivatott nyilatkozati elv ne fordulhasson visszájára: azaz egy esetlegesen tévesen megtett nyilatkozat ne eredményezze az ajánlattevő versenyből való kizárását az igazolási szakban.

KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS 2018 (Ajánlattevők)

Időpont: 2018. április 26.
Előadók: Novakovics Milán, Dr. Poroszkai-German Gabriella, Tótka Tamás

Ár: 49.000 Ft helyett 34.300 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Ügyvéd | Közbeszerzési és európai uniós szakjogász
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gabriella.fribiczer@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja