Mennyi az annyi, avagy milyen mértékig terjedhet a hulladékgazdálkodási bírság!? II.

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2019.05.30 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érve, ígéretünkhöz híven bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság megállapítási és számítási módját a korábban már hivatkozott és irányadó 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján.

A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.

Az alapbírságot a legmagasabb mértékben kell megállapítani abban az esetben, ha

  1. visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy
  2. ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, vagy
  3. a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása valósult meg.

Az alapbírságot a rendelet mellékletében meghatározottak szerint figyelembe veendő módosító tényezővel kell megszorozni.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Kivételt képez a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele vagy az ország területén való átszállítása). Ebben az esetben a fizetendő bírság mértékét az alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömegtartomány középértékével kell számolni.

Szinte természetesnek mondható, hogy a jogalkotó kiemelten szankcionálja azt az esetet, amennyiben a szennyező „visszaesőnek” minősül.

A bírság összegét

  1. ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres,
  2. ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése esetén háromszoros,
  3. amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen – beleértve a védett természeti területet is –, jogszabály vagy felhatalmazása alapján védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy külön jogszabály szerint kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, ötszörös (!) szorzóval emelt összegben kell alkalmazni.

Amennyiben a bírság kiszabására a rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.

A bírság összegének kiszámításakor főszabály szerint az alábbi képletet kell alkalmazni:

B = A x M x S, ahol

B: a bírság forintban fizetendő összege; A: az alapbírság forintban; M: a jogsértés jellegét, súlyát, volumenét figyelembe vevő, a hulladék környezeti jellemzőitől (ezek lehetnek egyebek között a veszélyessége, hasznosíthatósága, ártalmatlaníthatósága) és mennyiségétől (tömegétől) függő módosító tényező; S: a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó.

A hulladék tömegének meghatározása méréssel, műszaki becsléssel, valamint számítással történhet.

A hulladék tömegének számítással történő meghatározása esetén – amennyiben a jogsértő nem kötelezett adatszolgáltatásra, és a keletkezett hulladék mennyisége egyéb módon sem határozható vagy becsülhető meg (pl. települési szilárd hulladék esetén) – a hulladék tömegét az évente kiadásra kerülő, az önkormányzati hulladékgazdálkodási címzett támogatások műszaki követelményeiről és a fajlagos költségekről szóló KöM közleményben megadott fajlagos adatokkal kell kiszámítani. Az itt megadott adatokkal becsülhető a háztartásokban keletkező szilárd hulladék mennyisége is.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

A települési folyékony hulladék átlagos (4 fős) háztartásban keletkező mennyisége az adott településtípusra jellemző vízfogyasztás alapján, műszaki becsléssel vagy a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokhoz készített műszaki segédletben megadott fajlagos adatokkal határozható meg.

Hulladékelhagyás tettenérése esetén – amennyiben a jogsértő által elhagyott hulladék mennyisége a körülmények miatt nem határozható meg – a hulladék tömegének becsléséhez a szállításához igénybe vett szállítóeszköz műszaki adatait kell felhasználni.

Azokban az esetekben, amikor a jogsértő tevékenységhez hulladékmennyiség valamilyen okból közvetlenül nem rendelhető, a jogellenesen kezelt hulladék mennyiségét a hatóság rendelkezésére álló adatok (pl. anyagmérleg, hulladék-nyilvántartási bizonylatok), az üzembe helyezés és a felderítés között eltelt időtartam, valamint a létesítmény vagy technológia kapacitása alapján kell megbecsülni.

A bírság meghatározása során a hulladék tonnában kifejezett tömegével kell számolni. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni.

A rendelet az általános számítási módokon túlmenően tovább specifikálja az egyes konkrét esetekben kiszabható bírság pontos meghatározásának módját és összegét, amely azonban már az ügy további, egyedi körülményeitől függ.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja