Minden titok kiderül egyszer?

Szerző: Dr. Szabó Andrea | 2017.04.25 | Közbeszerzés

Feláldozható-e az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke a nyilvánosság és a transzparencia oltárán?

A 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény korlátok közé szorította az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét. A korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatban jó néhányszor előfordult, hogy az ajánlattevők – néhány adattól eltekintve – teljes ajánlatukat üzleti titokká nyilvánították, amellyel értelemszerűen sérült a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a nyilvánosság.

(A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása a korábbi szabályok alapján sem minősült jogszerűnek, viszont részletszabályok, indokolási kötelezettség, illetve szankciók hiányában az ajánlatkérők ezt jobbára elfogadták.)

Közbeszerzés 2018

Kötelező Elektronikus Közbeszerzés + Aktuális Joggyakorlat
Időpont: 2017. november 22., szerda
Előadók: Dr. Molnár Margaréta, Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella, Dr. Szabó Andrea

Ár: 25.900 Ft helyett 18.130 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Az üzleti titokká minősítés kapcsán az új Kbt. a Ptk. 2:47. §-ára történő utaláson túl egy többletkövetelményt is támaszt az ajánlattevők részére. Az új Kbt. nem elégszik meg önmagában azzal, hogy valamely tény, tájékoztatás vagy egyéb adat a Ptk. szerint üzleti titoknak minősül. Az üzleti titokká minősítéshez a gazdasági szereplőknek valószínűsíteni kell azt is, hogy számukra az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala üzleti tevékenységük szempontjából aránytalan sérelmet okozna (minősített üzleti titok).

A gazdasági szereplőknek részletes indokolással kell bizonyítaniuk, hogy az üzleti titok nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számukra aránytalan sérelmet. Az indokolás nem megfelelő, amennyiben az az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra, mivel tartalmaznia kell a konkrét veszélyeket és a valószínűsíthető sérelmeket is.

A fent írtakkal összefüggésben a D.651/19/2016. számú KDB határozat rögzíti, hogy az ajánlatkérő két lépcsőben vizsgálja, hogy a gazdasági szereplő által üzleti titokként megjelölt információk nyilvánosságra hozatalának megtiltása jogszerű-e.

Először azt kell megvizsgálni, hogy a védendő adat valóban olyan-e, amely a Ptk. szerint az üzleti titok körébe tartozik, majd második lépcsőben azt, hogy annak a nyilvánosságra kerülése okoz-e olyan sérelmet, amely aránytalannak minősül. Az aránytalan sérelem kapcsán a gazdasági szereplő indokolása vizsgálandó.

A határozat az indokolás részletességével kapcsolatban általános elvárhatósági követelményeket sajnos nem rögzít, azt viszont nyilvánvalóvá teszi, hogy az indokolás tartalmának nyilvánosságra hozatala, illetve az indokolásba történő betekintés nem tiltható meg.

Az üzleti titokra vonatkozó hiánypótlási, illetve indokolási kötelezettség nem teljesítése, illetve nem megfelelő teljesítése esetére a Kbt. nagyon szigorú jogkövetkezményt ír elő, ugyanis a 73. § (1) bekezdés f) pontja alapján mindkét esetben érvénytelennek minősül az ajánlat.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja