Mindent a szemnek, semmit az érintettnek? – Kamerázás az üzlethelyiségekben

Szerző: Dr. Szabó Andrea, Dr. Farkas Márton | 2019.05.16 | Adatvédelem

A kereskedelmi tevékenységet folytatók számára az élet- és vagyonvédelem biztosításának legpraktikusabb módja a megfigyelni szándékozott terület kamerákkal történő felszerelése. Az „őrszemek” puszta látványuknál fogva még abban az esetben is alkalmasak a hatósugarukba kerülők magatartásának befolyásolására, ha történetesen nem is állnak effektív üzemeltetés alatt. Ezen pszichológiai tényezőnek is köszönhetően a személyes és otthoni tevékenység körén kívül eső magáncélú kamerás megfigyelés olyan kiemelt jelentőségű adatkezelésnek minősül, amelyet a jogalkotó szigorú törvényi garanciákkal igyekszik szabályok közé terelni.

Bár a jogszabályi háttér eddig sem a legegyszerűbben emészthető kategóriában versengett – amit ékesen példáznak a NAIH nagyszámú kapcsolódó állásfoglalásai, melyek az adatkezelők kérelmei nyomán születtek –, a „gyomorgörcsön” nem sokat csillapított a GDPR-saláta sem. A 2019. április 26. napjával hatályba lépett jogszabály ugyanis számos helyen módosította a személy- és vagyonvédelmi tevékenységről szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) azon rendelkezéseit is, melyekre ez idáig az imént említett állásfoglalások is általános jelleggel hivatkoztak. A bizonytalannak tűnő helyzetben érdemes sorra vennünk az új szabályozási rezsim néhány olyan alapvető rendelkezését, amelynek feltétlenül meg kell felelnünk a kamerarendszer üzemeltetése során.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Hasznos közterületi kamerák

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A témában született korábbi cikkünkhöz is kapcsolódva elsőként rögzíthetjük, hogy az Szvmt. előírásai alapján az elektronikus megfigyelőrendszer kizárólag magánterületen alkalmazható. A közterület tehát továbbra is tiltott zóna a privát kamerarendszerek üzemeltetői számára, többek között ilyen tilalom alá esnek a közterületi teraszhelyiségek is.

További kamerás „no-go zónának” minősülnek azok a területek, amelyek megfigyelése az emberi méltóság megsértésére alkalmas: ezek közül példálózó jelleggel említi az Szvmt. az öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében történő kamerázást.

Alapvető újdonság, hogy a törvénymódosítás törölte az érintett ráutaló magatartásával – azaz pusztán a kamera hatósugarába való belépéssel – történő hozzájárulását, mint lehetséges jogalapot, így ezentúl az adatkezelő jogos érdekeinek érvényesítéséhez kapcsolódó jogalapra hivatkozás lesz a megfelelő. Természetesen a puszta hivatkozás önmagában nem elegendő, az adatkezelőnek ugyanis a kamerás megfigyelés alkalmazását megelőzően el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet is.

Ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a törvénymódosítás szintén törölte a kamerás megfigyeléshez kapcsolódó kizárólagos adatkezelési célokat rögzítő felsorolását (többek között korábban itt szerepelt az emberi élet, a testi épség védelme, a veszélyes anyagok őrzése, a vagyonvédelem) is, tehát immár az eddig szabályozottakon kívüli adatkezelési célok is megjelölhetők a kamerás megfigyelés legalizálásához.

Ugyanakkor továbbra is alapvető kritérium – ezért az érdekmérlegelési tesztben is dokumentálandó –, hogy a megjelölt adatkezelési cél elérése egyedül a kamerázás révén legyen megvalósítható, azaz egyéb, az érintettek magánszféráját kevésbé sértő intézkedés arra ne legyen alkalmas. Ha például egy kisebb üzlethelyiséget biztonsági őrrel védünk, akkor a vagyonvédelmi céllal elhelyezett kameránk már nem fogja kiállni a szükségesség tesztjét. A hatóság gyakorlata szerint ugyancsak szükségtelen a hangot is rögzítő kamerák alkalmazása, amely már több ízben is jelentős összegű bírság kiszabásában manifesztálódott.

Végezetül kiemelést érdemel, hogy a módosítás a kamerafelvételek tárolására irányadó 3 munkanapos maximális időtartamot is megszüntette, így ezentúl az adatkezelőre hárul a megfelelő adatkezelési időtartam meghatározásának lehetősége és felelőssége egyaránt.

Figyelemmel arra a tényre, hogy a hatóság által indított eljárások túlnyomó része a kamerázáshoz kapcsolódó adatkezelésekhez kötődik, a kockázatok minimalizálása érdekében forduljon bizalommal tanácsért az Ecovis Hungary Legal szakértőihez!

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja