Mit érdemel az a bűnös… Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.02.14 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Korábbi blogbejegyzésekben érintőlegesen már foglalkoztam az ingatlanhasználókkal szemben alkalmazható hulladékgazdálkodási szankciókkal, érdemes azonban legalább keretjelleggel áttekinteni a teljes szankciórendszert.

Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapelvként rögzíti a szennyező fizet elvét, mely szerint a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért.

A környezetvédelmi hatóság a hulladéktörvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében a hulladékbirtokost, a hulladék tulajdonosát, illetve a környezethasználót az alábbiakra kötelezheti:

1. jogszabályi vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha az abban foglalt előírásokat a hulladék birtokosa, tulajdonosa, illetve a környezethasználó megszegi, teljesülésüket elmulasztja, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a minősítési engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől, a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja;
2. a környezetet veszélyeztető, szennyező, illetve károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására;
3. a környezet szennyezése esetében olyan intézkedés megtételére, amely a környezetszennyezést csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.

A környezetvédelmi hatóság a fenti szankciókon túlmenően felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja az engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását.

A hatóság azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, kötelezi a hulladék melléktermékként történő felhasználásának, forgalmazásának, illetve tárolásának beszüntetésére, valamint a hulladék hulladékjegyzék szerint történő besorolására.

A nyilvántartásba vételhez, illetve hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy minősítési engedélyhez kötött tevékenységet nyilvántartásba vétel, illetve engedély nélkül folytató személytől, valamint attól, aki a hulladéktörvény rendelkezéseitől eltérő módon hulladékot szállít, hulladékot más ingatlanán, illetve közterületen jogellenesen elhelyez vagy elhagy, a jogsértéssel érintett eszközt, dolgot, illetve a hulladékszállításra használt járművet, valamint bármely dolgot, amelyre a hatóság előtti eljárásban, mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség lehet, a helyszínen lefoglalhatja vagy zár alá veheti.

A zár alá vett eszközt, dolgot, illetve járművet el kell kobozni, ha az ügyben bírságot szabtak ki, és a kiszabott bírságot, valamint egyéb költséget a jogsértő személy az előírt határidőig nem fizette meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást a környezetvédelmi hatóság a részére nem engedélyezett, valamint a zár alá vételt elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa nem nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel megállapítható, hogy a hulladék tulajdonosa tudomással bírhatott arról, hogy a zár alá vett eszközt, dolgot vagy járművet jogsértésre használják fel, és ennek tényéről a környezetvédelmi hatóságot nem tájékoztatta.

Azt a – természetes vagy jogi – személyt aki

1. a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
2. hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy
3. a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol,

a környezetvédelmi hatóság bírság megfizetésére kötelezi.

A megfogalmazásból kitűnik, hogy a kötelezés nem mérlegelés kérdése, az adott feltételek bekövetkezte esetén automatikusan alkalmazza a hatóság.

A bírságot a jogsértés szerint egyszerű bírságként, mérlegelési szempontok alapján megállapított bírságként vagy alapbírság és módosító tényezők szorzataként megállapított bírságként kell kiszabni.

A bírság kiszabása akkor mellőzhető, amennyiben a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy annak alkalmazása szükségtelen.

Lehetőség van a bírság csökkentésére akkor, ha az annak megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, és ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.

A bírság megfizetése természetesen nem mentesít az egyéb (büntetőjogi, kártérítési) felelősség alól, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Látható tehát, hogy a hátrányos jogkövetkezmények széles skáláját alkalmazhatja a hatóság, így minden hulladékgazdálkodót jogkövető magatartás tanúsítására biztatunk.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.