Mit jelent a „szövetkezeti ház” megjelölés a tulajdoni lapon?

Szerző: Dr. Jean Kornél | 2018.09.20 | Ingatlan

Ha a hirdetésben társasházi lakásként feltüntetett ingatlan tulajdoni lapján sehol sem találjuk a társasház megjelölést, helyette azonban a szövetkezeti ház besorolást olvassuk, még nem szabad pánikba esnünk.

Bár a társasházak és lakásszövetkezetek működése sok hasonlóságot mutat, érdemes kiemelni néhány fontos különbséget, mely alapvetően befolyásolja új tulajdonosként jogainkat és kötelezettségeinket.

A lakásszövetkezet fogalmát a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény határozza meg, mely szerint a lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, mely jogi személy.

Alapvető különbség a társasház és a lakásszövetkezet között, hogy a lakásszövetkezetnél az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezetnek mint elkülönült szervezetnek a tulajdonában állnak, míg a lakások a lakásszövetkezet tagjainak tulajdonát képezik.

Társasházak esetében a külön tulajdonba tartozó lakásokhoz vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez, a közös tulajdonban álló ingatlanrészek tekintetében eszmei hányad illeti meg a tulajdonosokat. Ezen eszmei hányad határozza meg például egy társasházi közgyűlésen az egyes tulajdonosokat megillető szavazatok arányát is.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Lakásszövetkezetek esetében eszmei hányadra vonatkozó bejegyzést ne is keressünk a tulajdoni lapon, hiszen a lakásszövetkezet esetében a közgyűlésen például lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni, tekintet nélkül annak méretére.

Habár a társasházaknak és a lakásszövetkezeteknek is a legfőbb szerve a közgyűlés, társasház esetében a létesítő okirat az alapító okirat, míg a lakásszövetkezeteknél alapszabályról beszélünk. A társasházak képviseletét a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság, míg a lakásszövetkezetekét az ügyvezető elnök, illetőleg az igazgatóság elnöke láthatja el.

A lakásszövetkezetek a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre és a székhelyük szerint illetékes cégbíróság veszi nyilvántartásba őket, illetve ezen bíróság látja el a törvényességi felügyeletüket is. A lakásszövetkezet adataiban bekövetkezett változásokat a gazdasági társaságokhoz hasonlóan szükséges átvezetni a létesítő okiraton (alapszabályon) és azt benyújtani az illetékes cégbíróság részére.

Társasház alapításához a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges, törvényességi felügyeletét pedig a jegyző látja el.

Társasházak esetében a „belső ellenőrzési” feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el, míg lakásszövetkezeteknél a felügyelőbizottság.

Amennyiben ingatlanvásárlás előtt áll, feltétlenül szerezze be a kinézett lakást magában foglaló épület létesítő okiratát (alapító okirat,vagy alapszabály), illetve szervezeti és működési szabályzatát, hiszen csak így lesz tisztában a lakóközösség életét érintő legfontosabb előírásokkal. A létesítő okiratban foglaltak, valamint ingatlan-adásvételi szerződés megkötése tekintetében az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez bizalommal fordulhat kérdéseivel.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető-helyettes | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja