Nem bíztam meg ingatlanost, mégis fizetnem kell jutalékot?

Szerző: Dr. Zalavári György | 2018.04.05 | Ingatlan

A közös tulajdonban álló lakásingatlanok értékesítése során gyakran előfordul, hogy az értékesítés előkészítésében csupán a tulajdonostársak egyike vesz részt. Az ügyintézést magára vállaló tulajdonostárs próbálja meg felhajtani a vevőket, míg a többiek feladata csupán a végleges adásvételi szerződés aláírására korlátozódik.

Különösen érdekes helyzet állhat elő, ha ez a tulajdonostárs ingatlanközvetítőt bíz meg a potenciális vevők felkutatásával.

Az ingatlanközvetítő felelőssége, hogy a közvetítői szerződésben e kérdést megfelelően rendezze, illetve az értékesítésben közreműködő tulajdonostárs felelőssége, hogy az ügyben a többi tulajdonossal előre megbeszéltek szerint járjon el. Megfelelően szerkesztett közvetítői szerződés hiánya esetén egyenes út vezet a pereskedéshez.

A közös tulajdonban álló ingatlanok ingatlanközvetítőn keresztül történő értékesítésével kapcsolatban három esetkörrel szoktunk találkozni.

A legritkábban előforduló, de egyben a legbonyolultabb jogi helyzetet eredményező esetkör, amikor a közvetítői szerződés nem tartalmaz az esetleges tulajdonostársak vonatkozásában semmilyen rendelkezést. Az ügy eldöntéséhez a jutalékra vonatkozó szerződéses rendelkezést kell megvizsgálni. Amennyiben a jutalék mértéke az ingatlan egészéhez kapcsolódóan kerül megfogalmazásra, akkor a teljes jutalékot a közvetítői szerződést megkötő fél köteles megfizetni az ingatlanos részére; ebben az esetben a többi tulajdonostárssal szemben akkor keletkezik megtérítési igénye, ha a tulajdonostársak az ingatlanközvetítő megbízásához valamilyen formában hozzájárultak. Amennyiben azonban a jutalék akképpen kerül megállapításra, hogy az az értékesítőt megillető vételár meghatározott hányada, a közvetítő a szerződést megkötő tulajdonost megillető tulajdoni hányad arányában jogosult díjazásra.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

A második, jóval gyakrabban előforduló esetkör az, amikor az eljáró tulajdonostárs a közvetítői szerződésben nyilatkozik, hogy a többi tulajdonostárs nevében is jogosult megkötni a szerződést. Egyszerűbb az ügy, ha utólag a többi tulajdonostárs ezt valóban meg is erősíti (jóváhagyja) és a jutalék-fizetés során ennek megfelelően jár el, viszont bonyodalmat okozhat, ha azt állítják, hogy a közvetítői szerződéshez nem járultak hozzá vagy annak létezéséről nem is tudtak.

A közvetítő ebben az esetben a közvetítésre megbízást adó tulajdonostárstól az ingatlan teljes vételárára vonatkozóan követelheti jutalékát, hiszen ez a tulajdonos a közvetítői szerződésben tett nyilatkozatával erre gyakorlatilag kötelezettséget vállalt. Azáltal tehát, hogy a többi tulajdonostárs nem hajlandó a jutalékot megfizetni a közvetítő részére, a közvetítőnél elmaradt haszon formájában kár keletkezik, amelynek megtérítésére a szerződő tulajdonostárs köteles. Az már egy másik jogvita tárgyát képezi, ha ez a tulajdonostárs esetleg a többi tulajdonostárssal szemben igényt érvényesít, állítva, hogy  tulajdonostársai a közvetítő megbízásához kifejezett vagy ráutaló magatartásukkal (nem tiltakoztak) hozzájárulásukat adták.

A harmadik és jogilag a legegyszerűbb típusú közvetítői szerződések közé sorolandó az az eset, amikor azt valamennyi tulajdonostárs megköti. Ekkor minden tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelő arányban tartozik a közvetítői díj megfizetésével azzal, hogy a gyakorlatban az egyoldalas közvetítői mintaszerződések hátoldalán alig olvashatóan szövegezett általános szerződési feltételekben a jutalék teljes megfizetésére egyetemleges kötelezettséget vállalnak a tulajdonostársak. Így a közvetítő az őt megillető jutalék teljes összegét bármelyik tulajdonostárstól követelheti, és majd a tulajdonostársak egymás között kell, hogy rendezzék a vagyoni viszonyokat. Megjegyezzük, hogy az egyetemlegesség a külön kikötés hiányában is fennáll, tekintettel arra, hogy ezt megalapozza a közvetítői szerződések jellege, szövegezése, a közvetítő által nyújtott szolgáltatás mibenléte és a rendszerint együttesen meghatározott közvetítői díj.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja