Nem látja a monitort? Kopogtasson a főnöknél!

Szerző: Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.04.12 | Munkajog

A munkavállalók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy milyen juttatások jár(hat)nak nekik jogszabály nyújtotta joguk folytán, ezért célszerűnek láttam egy kevésbé ismert, a munkabér kifizetésén kívüli munkáltatói kötelezettséget – egyben munkavállalói jogosultságot – kiemelni és megvilágítani a sok közül. A bejegyzésben az általános költségtérítési szabályon túl a munkavállaló látásromlásának megakadályozásával kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket vesszük górcső alá.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (2) bekezdése egy generális szabályt határoz meg, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Érthetünk ezalatt üzemanyag-költségtérítést, telefonszámla-kifizetést, ezek mind-mind olyan példák, amelyek a munkabér körén kívül esnek, de a munkaviszonnyal kapcsolatban szóba jöhetnek. Tegyük fel, el kell utaznunk vidékre a munkáltató utasítására a saját kocsinkkal. Ekkor jogosan támasztunk igényt az elhasznált benzinre, sőt, egyfajta amortizációs kilométerköltséget is kérhetünk a benzinpénz mellé! Nem is rossz, ugye?

Az általános szabály egyfajta keretet ad arra nézve, hogy mely költségek térítésére köteles a munkáltató, azonban ezt a keretet sok esetben egyedi, alacsonyabb szintű jogszabályok töltik meg tartalommal. Az egyik, talán kevésbé ismert speciális jogszabály az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet, amelyre már a bevezetőmben is utaltam. A rendelet hatálya kiterjed minden olyan munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül képernyős eszközt használ, illetve az ezen munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókra is.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Képernyős eszköznek minősül a rendelet szerint a számjegy-, betű, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül a megjelenítési folyamattól. Találunk a rendeletben egy kimerítő felsorolást arra nézve is, hogy mely munkakörök esnek kívül a rendelet alkalmazási körén, így pl. a járművek vagy munkagépek kezelőfülkéiben munkát végző munkavállalók, szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszereket működtető munkavállalók stb. Rájuk tehát nem vonatkoznak az alábbiak!

A munkáltatónak több kötelessége is van a rendelet alapján.

Elsősorban köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a képernyő előtt végzett munkát óránként legalább egy 10 perces szünet kövesse, valamint a képernyő előtti munkavégzés a napi hat órát ne haladhassa meg. Ha ez nem lehetséges, mert a munka megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét vagy egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, a munkáltató akkor is köteles úgy megszervezni a munkavégzést, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés ne haladja meg a napi munkaidő 75%-át.

Másodsorban az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállalót el kell küldeni az üzemorvoshoz, akinél a munkáltató szem- és látásvizsgálat elvégzését kezdeményezi. Ha az üzemorvos megállapítja, hogy látásjavító eszköz szükséges a munkavállalónak ahhoz, hogy a képernyő előtti éleslátása biztosítva legyen, a munkáltató köteles ellátni a munkavállalóját az e célra megfelelő szemüveggel.

Micsoda??? Ez azt jelenti, hogy bemegyek az optikába, és kiválasztom a legújabb trend szerinti keretet, valamint a legdrágább lencsét, és viszem a számlát a főnöknek?

Sajnos a jogalkotó nem ennyire bőkezű. Ugyan nincs olyan összeghatár meghatározva, amely irányadó lenne a szemüveg készítésére, de a rendelet a minimálisan szükséges jelzőt használja.

Mit jelent ez? Hát csak azt, hogy a sorsunk a munkáltatóra van bízva: ha nagyvonalú, akkor mondhatja, hogy bármely keretet leemelhetjük a polcról, azonban nem kötelessége ezt mondani.

A legjobban talán akkor járunk, ha megbeszélünk egy konkrét összeget a munkáltatóval, ameddig elmehetünk, és ha az ebből a költségplafonból kapható szemüveg a hiúságunkat és igényeinket nem elégíti ki, saját zsebből pótoljuk ki a maradékot. És máris a legtrendibb szemüvegben grasszálhatunk, és még csak ki se kellett fizetnünk a teljes árát!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja