Nyugdíj részmunkaidő esetén: duplán rosszul járhat?

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2019.03.07 | Munkajog

A köztudatban számos téves információ kering azzal kapcsolatosan, hogy a részmunkaidő milyen befolyással van a nyugdíjkorhatár betöltésére, illetve a nyugdíj összegére. Figyelemmel arra, hogy a nyugdíjjogszabályok értelmezése nem könnyű feladat, cikkünkben igyekszünk tisztázni a kérdést, hogy mi az összefüggés a nyugdíj és a részmunkaidő között.

Először is érdemes tisztázni, a részmunkaidőnek nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a munkavállaló mikor mehet nyugdíjba: a részmunkaidőben eltöltött munkaviszony nyugdíjjogosultság szempontjából nem arányosítható. A nyugdíjjogszabályok alapján öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt betöltötte (ez az életkor jelenleg 62–65 éves kor, attól függően, hogy a munkavállaló mikor született) és legalább 20 éves szolgálati idővel rendelkezik.

A nyugdíjra jogosultság szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló a 20 éves szolgálati idejét rész- vagy teljes munkaidőben töltötte, nincs különbség egy év részmunkaidős és egy év teljes munkaidős jogviszony között.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A különbség a nyugdíj összegének megállapítása körében jelentkezhet, azonban – ahogy a későbbiekben kifejtésre kerül – itt sem elsősorban annak van jelentősége, hogy rész- vagy teljes munkaidőben dolgozott a munkavállaló.

A jogszabály alapján az öregségi nyugdíj összege az (elismert) szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Minél több szolgálati idővel rendelkezik a munkavállaló, annál magasabb százalékkulccsal számítják a nyugdíj összegét.

Vegyünk erre egy példát:

Ha a munkavállaló 20 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 53 százaléka lesz.

Ha a munkavállaló viszont 40 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 80 százaléka.

Tehát a nyugdíj összege annál magasabb, minél több szolgálati idővel és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettel rendelkezik a munkavállaló.

De mi a helyzet részmunkaidő esetében? Itt jön a csavar: ha a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének meghatározása során.

Ez úgy fordulhat elő, hogy a minimálbért mindig a teljes, 8 órás munkaidőhöz mérten állapítják meg (ez 2019-ben bruttó 149 ezer forint), ha valaki például 4 órás részmunkaidőben dolgozik, úgy a munkáltató jogszerűen fizetheti neki a minimálbér felét, bruttó 74 500 forintot.

Ha tehát a munkavállaló részmunkaidős, de legalább a mindenkori minimálbér összegét kapja fizetésként, úgy semmilyen hátrány nem éri a nyugdíj megállapítása során.

Abban az esetben viszont, ha részmunkaidősként a minimálbér összegénél kevesebbet keresett, a nyugdíj összegének meghatározása során csak kevesebb szolgálati idővel számolva fogják megállapítani a nyugdíj összegét.

Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával. Példával élve, ha a részmunkaidős munkavállaló keresete 120 ezer forint, a minimálbér pedig 149 ezer forint, úgy a nyugdíj összegének számítása során egy év munkaviszony kb. csak 9 és fél hónap szolgálati időt fog „érni”.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja