Osztalékfizetés ingatlannal

Szerző: Dr. Zalavári György | 2017.04.27 | Ingatlan

 A gazdálkodó szervek legfőbb szervei minden évben kötelesek a számviteli törvény szerinti beszámolójukat elfogadni, és dönteni a keletkező nyereség felosztásáról. A nyereségből a társaság tulajdonosai általában pénzbeli kifizetés útján részesülnek, de ahogy a cégalapítás esetén is lehetőség kínálkozik természetbeni hozzájárulást „bevinni a cégbe”, úgy az osztalék sem minden esetben csak készpénz lehet.

Az osztalék a tagoknak az a jogosultsága, hogy a társaság éves adózott eredményéből vagy a korábbi évekből tartalékolt eredményből részesedést kapjanak. Az osztalékfizetés alapvető feltételei, hogy a kifizetés a nyereség terhére teljesíthető, és hogy a társaság teljes vagyona (saját tőke) – a kifizetés után is – elérje a társaság alapításkori vagyonát (jegyzett tőke).

Számlázási Kézikönyv 2017
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft

A korábbi szabályozás (Gt.) a természetbeni osztalékfizetést csak akkor tette lehetővé, ha a társaság létesítő okirata erre nevesített felhatalmazást adott. A hatályos Ptk. azonban nem tartalmaz ilyen megkötést, és tekintettel arra, hogy 2017. március 15. napjáig minden cégnek át kellett térni a Ptk. szabályainak alkalmazására, bárki élhet e lehetőséggel.

Osztalékként akár ingó dolog (eszköz), akár ingatlan is átadásra kerülhet. A gyakorlatban a társaság legfőbb szerve először is a társaság könyvei alapján meghatározza a tagjainak kifizetendő osztalékot (pl. minden tag részére 10 000 000 Ft kerül kifizetésre); ezzel a tagoknak követelésük keletkezik a társasággal szemben. Ezt követően a tagok dönthetnek úgy, hogy a társaság a tulajdonában álló 10 000 000 Ft értékű ingatlan átadásával tesz eleget valamelyik tagjával szemben fennálló kötelezettségének (vagyonátruházás). Ekkor a társaságnak 10 000 000 Ft érték erejéig követelése keletkezik a taggal szemben. Ekképpen a tagnak és a társaságnak is fennáll a másik irányában követelése, amelyek egymásba történő beszámítással kerülnek teljesítésre.

Látszólag a tag adott pénzmozgás nélkül szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, azonban a fentiekből kitűnik, hogy valójában két ügyletről van szó: osztalékfizetés és vagyonátruházás. Ebből következően kétféle közteherviselési kötelezettség is keletkezik: osztalékadó és illeték.

Az osztalékadó fizetési kötelezettség a pénzbeli kifizetésekkel egyezően történik jelen esetben is. A legfőbb szerv által meghatározott, kifizetésre kerülő osztalék után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót (szja), illetve 14%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) kell megfizetni. Az eho felső határa évente 450 000 Ft. Az illetéktörvény visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget ír elő az ingatlan osztalékfizetés útján történő megszerzésére mint nem nevesített szerzésmódra is, amelynek mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 4%-a.

Tehát a fenti 10 000 000 Ft osztalék után adók jogcímén 1 950 000 Ft, illeték jogcímén 400 000 Ft kerül befizetésre a központi költségvetésbe, így az „ingatlan osztalék” nettó értéke 7 650 000 Ft.

Tovább árnyalja a képet, ha nem lakóingatlanról van szó, ekkor ugyanis általános forgalmi adó vonzata is van az ügyletnek, illetve amennyiben az átadott ingatlan piaci értéke meghaladja az osztalék mértékét, akkor az szja- és az eho-fizetési kötelezettség e többletértékre figyelemmel kerül megállapításra. Mindazonáltal az osztalék jogosultját az általános szabályokkal egyezően megilleti a különböző illetékkedvezmények igénybevétele is.

A tulajdonosok részére történő kifizetések optimalizálásához a részletek ismerete szüksége. Keresse fel bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőit, akik készséggel segítenek Önnek!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja