Aki már adott el, vagy vett lakást, biztos találkozott ehhez kapcsolódóan felmerülő különböző illetékkedvezményekkel, amelyekről már számos cikk született a jogado.hu-n. Az egyik ilyen legismertebb szabály, hogy lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete lesz az illeték alapja. Bár az ille...
Ha ügyfelünknek követelése áll fenn egy másik személlyel vagy gazdasági társasággal szemben, elsődlegesen a felek közötti, peren kívüli egyezség létrehozása a fő cél. Amennyiben ez nem kivitelezhető, úgy jellemezően a követelés jogi úton történő érvényesítését javasoljuk, ha pénzügyileg gazdaságosnak tűnik. Ekkor általában az adós elleni fizetési meghagyás, polgári per, és ha az adós önkéntesen nem teljesít, a végrehajtási eljárás a követendő procedúra. De ez nem mindig kivitelezhető. Léte...
Pár nap és kitör a foci vb-láz. Ennek örülnek a kereskedők, hiszen ilyenkor ugrásszerűen megnő a kereslet a nagyképernyős tévék iránt, viszont kevésbé vidámak azok, akik webshopon keresztül (is) értékesítenek. A nagy sportesemények környékén ugyanis nem csak a vásárlások száma növekszik, de az elállásoké is, hiszen lényegében 28 napra ingyen „kibérelhetünk” egy vadonatúj tévét. Mit lehet tenni, hogy kedvét szegjük az „idényvásárlóknak”? És mi az, amit eladóként egyáltalán nem kerülhetünk k...
Az elővásárlási jogról számos cikkünkben írtunk (például itt és itt). Röviden összefoglalva, az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt. Termőföldek eladása esetén a törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak körében, amelyről szintén írtu...
Mostanság rengeteg helyen hallunk az új adatvédelmi rendeletről és önkéntelenül minden alkalommal a személyes adataink megfelelő védelmére fókuszálunk, ha azokat valaki rögzíteni akarja. Így aztán nem csoda, ha még az állatorvosnál is a GDPR ugrik be elsőre, amikor a mikrochip beültetéskor kéri az orvos az adatainkat. Szükség van egyáltalán ezekre? Ha igen, akkor pedig ki fér hozzá a megadott adatokhoz? Magyarországon évek óta kötelező a négyhónaposnál idősebb kutyák transzponderrel történ...
Blogcikkben kevésbé szerencsés jogszabályszöveget szó szerint idézni, de az alább ismertetett tényállás miatt most mégis érdemes. Nézzük, hogy is szól az a bizonyos, sokak által nagy vonalakban ismert, itt, a blogon korábban már említett, cserepótló vétel szabálya. Illetéktörvény 21. § (4) bekezdés: „Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját ké...
Eljött az idő, ütött az óra. 2018. május 25-ével új fejezet nyílt az európai és ezáltal a hazai adatvédelem területén. A GDPR, azaz az Általános Adatvédelmi Rendelet immáron kötelezően alkalmazandó. Dióhéjban mit is jelent ez? Az adatkezelők és adatfeldolgozók jobb elszámoltathatóságát, több adminisztrációs kötelezettséget, erősebb érintetti jogosultságokat, továbbá a nemzeti adatvédelmi hatóságok hatáskörbeli megerősödését. A GDPR-nak számos, a közbeszerzésekre is kiható vetülete van. A k...
A magyar jogi nyelvezetben is meghonosodott és gyakran használt „merger and acquisition” kifejezés magyar megfelelőjeként a vállalatfelvásárlások jogát szokás használni. A fúzióknak is nevezett tranzakciók számos ügylettípust foglalnak magukban. Alapvető elhatárolási szempont lehet, hogy „share deal” vagy „asset deal” jellegű ügylet megkötésében állapodnak meg az érintett felek. A „share deal” jellegű tranzakciók során az egyik vállalkozás a másikat bekebelezi vagy felette – közvetve vagy köz...