A bánya- és energiajog témáját a Magyar Bányászati Szövetség és az Ecovis Hungary Legal közös szakmai blogján követhetik tovább az érdeklődők. Friss hírekért keresse fel a Bányajog Blogot: Elsősorban közigazgatási és jogi szempontból mutatunk be aktuális és örökzöld bányászati, energetikai, valamint egyéb kapcsolódó témákat, szakmai érdekességeket, hasznos gyakorlati tudnivalókat, aktualitásokat és várható változásokat. Rendszeres bejegyzésekkel várjuk olvasóinkat!
Előző cikkünkben a vételi jog általános szabályait ismertettük, jelen cikkünkben a vételi jog érvényesítésének, illetve a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének folyamatát vesszük górcső alá. A vételi jog gyakorlása esetén a jogosult  a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron, egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Fontos azonban, hogy ezt az egyoldalú nyilatkozatot a kötelezettel közölni kell. Amennyiben határozott időre alapították a felek a vételi jogot, akkor...
Korábban többször foglalkoztunk a versenytilalmi megállapodások jogi jellegével, illetve jogszabályi követelményeivel. Jelen cikkünkben kiemelünk pár gyakorlati példát, amelyek megléte esetén komolyan meg kell fontolni a meglévő versenytilalmi megállapodás módosítását, mert könnyen előfordulhat az is, hogy érvénytelennek minősül, és nem kötelezi sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót. A leggyakoribb hiba, hogy a versenytilalmi megállapodásban meghatározott ellenérték nem éri el az adot...
Bár a jogszabályi változásoknak már idén januártól meg kell felelni, a nyilvánosságban viszonylag kis publicitást kaptak a szociális szövetkezetek működését érintő új követelmények. Ez nyilván jórészt annak tudható be, hogy a szövetkezeti szcéna valahol félúton helyezkedik el a gazdasági társaságok és a társadalmi szervezetek világa között, de hazánkban így is nagyon sok olyan szociális szövetkezet működik, amelyeket érintettek a jogszabályi módosulások, azonban azoknak – tapasztalataink s...
A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy egy felmondást szerződésszerűen postai úton elküldünk, azt azonban a címzett nem veszi át, így esetleg a hosszas kézbesítés miatt kicsúszunk a 30–60 napos felmondási időből, és már senki sem tudja, mikor is szűnik meg a jogviszony. A Ptk. rendelkezései a felmondás írásbeli közlése esetén is elvárják a felektől a jognyilatkozat hatályosulása érdekében az együttműködésüket. A polgári jog jogelvei vagy konkrét szabályai nem tesznek lehetővé olyan ér...
Tegyük hozzá, hogy ahhoz, hogy valakinek egy ingatlanra vételi joga legyen, az ingatlan tulajdonosával mindenképpen meg kell erről állapodnia. Azonban, ha egyszer megállapodott vele, egy olyan hatalmasság birtokába kerül, amely alapján egyoldalú akaratelhatározásával akkor is megveheti az ingatlant, ha a tulajdonos azt nem akarja eladni. A felek erre irányuló szerződése önmagában még nem feltétlenül jelent teljes garanciát arra, hogy korlátlanul élni tudjon a vételi jog jogosultja e hatalm...
A munkajogviszony alatt gyakran előfordul, hogy a munkavállaló munkaköre megváltozik, kibővül, és a munkavállalónak más, a korábbi munkakörétől eltérő feladatokat kell ellátnia. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben kiköthet-e a munkáltató ismételten próbaidőt a betanulási időszakra hivatkozással, illetve ezen „új” próbaidő esetén a felek indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethetik-e a munkaviszonyt? A munka törvénykönyve egyértelműen akként rendelkezik, hogy próbaidőt kizárólag...
A jelenleg hatályos földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag belföldi természetes személyek (ide sorolja a törvény a tagállami állampolgárokat is) szerezhetik meg. A törvény célzott szándéka egyértelműen az, hogy a földtulajdon a valóságban is termelést folytató földművesekhez kerüljön, kizárva ezzel a befektetési célú földvásárlásokat. A földforga...