Nagyobb összegű követelés érvényesítése esetén örökös dilemmát jelent, hogy az adósomnak van-e bármilyen értékesíthető vagyona, ergo érdemes-e a követelésem összegéhez igazodó illetéket fordítanom a behajtásra, ezzel is csak növelve a követelésem egészét. Vizsgáljuk meg a lehetséges trükköket és kockázatokat: Közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás esetén a közvetlen végrehajthatóság előnyét nyeri a jogosult. Ilyen esetben van arra lehetőség, hogy a közjegyzői okiratot ...
Korábban két blogbejegyzésben is foglalkoztunk azzal a témával, amikor a hatóság, a hulladéktörvényben található hulladékfogalmat sajátságosan értelmezve és alkalmazva, hulladéknak kívánt minősíteni olyan anyagokat, melyektől azok birtokosa vagy nem kívánt megválni, vagy nem hulladékként kívánt megválni. A jelen cikkben egy újabb olyan jelenségre kívánjuk ráirányítani a figyelmet, ami szintén erősítheti a jogbizonytalanságot a hulladékgazdálkodás terén. Esetünkben egy vállalkozás nem ve...
Azzal bizonyára a legtöbben tisztában vannak, hogy új építésű lakás vásárlása esetében a kivitelezőt kötelező jótállás, vagy más szóval garancia terheli. Ugyanakkor az, hogy mennyi a jótállási idő, és hogy a garancia pontosan mire is vonatkozik, már kevesek előtt ismert, és ez alól sajnos maguk az eladók és a kivitelezők sem jelentenek kivételt. Ráadásul egyre gyakoribb, hogy az eladók a gyanútlan lakásvásárlókat nem tájékoztatják kellő alapossággal a garancia fennállásával kapcsolatban. A...
Az öröklési szabályok nagyon egyértelműnek tűnnek, és azt sugallják, hogy a tragikus esemény bekövetkeztekor minden megy, mint a karikacsapás. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy „az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre”.  Majd, közel kilencven szakasszal később azt is mondja, hogy „az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg”. Ebből a két axiómaszerű kijelentésből úgy tűnik, hogy az örökhagyó halálával már hozzá is jutunk az örökséghez. Na, ez pont nem így van! Jogi értelembe...
Ingatlan tulajdonjogát közvetett úton is meg lehet szerezni. Ha az ingatlan egy, egyébként más tevékenységet nem végző cég tulajdonában van, akkor annak tulajdonjogához a társaság megvásárlásával is hozzá lehet jutni. Gyakran találkozunk azzal a tévedéssel, hogy ez azért is előnyös, mert így biztosan nem kell vagyonszerzési illetéket vagy adót fizetni, és egy ilyen projektcéggel egyébként nincs is különösebb teendő. Most azt elemezzük, hogy egy ilyen társaság megvásárlása a gyakorlatban milye...
Annak ellenére, hogy a gyakorlatban nagy népszerűségnek örvend a készpénz befizetésével történő cégalapítás, fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a tagok nagy szabadságot élveznek a társaság törzstőkéjének rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban. Új társaság alapításánál, illetve már működő társaság feltőkésítése esetén gyakran felmerül a kérdés: mit lehet apportálni? Apport tárgya a Polgári Törvénykönyv alapján dolog tulajdonjoga, vagyoni értékű jog illetve adós...
Téved, aki azt hiszi, hogy ha a cége fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül, akkor a lovak közzé lehet dobni a gyeplőt, és nem kell gondot fordítani a környezetvédelemre. A Csődtörvény ugyanis számos konkrét előírást tartalmaz arra nézve, hogy milyen, a környezet védelmét és a környezetszennyezés elkerülését célzó intézkedést kell tenni. Kezdődik azzal, hogy a bíróság a felszámolás elrendeléséről a környezetvédelmi hatóságot hivatalból értesíti. Ezen túlmenően a felszámolá...
A települési önkormányzatok rendeletben dönthetnek a helyi adók bevezetéséről, amelyek saját bevételként az önkormányzati autonómia egyik legjelentősebb biztosítékai. Az önkormányzatok adó-megállapítási joga közel sem korlátlan, hiszen a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rögzíti a kereteit, amely a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. Az esetek többségében ez a keretrendszer az önkormányzatok önkényes adókivetését akadályozza meg, azonban jelen bejegyzése...