A társasházi közös költség fizetési hajlandóság és a társasházak eladósodása egy állandósult probléma, a nem fizető tulajdonostársakon sokszor nehéz vagy szinte lehetetlen bármit is behajtani. Kézenfekvő megoldás a társasház részére: a nem fizető eladó helyett vevőtől követelni a külön tulajdont (lakás, üzlethelyiség, tároló) terhelő közös költség-tartozást. Vevői szemszögből nézve: a társasház követelheti-e a vevőtől az eladó által felhalmozott tartozást? Van egy jó és egy rossz hír...
Az utóbbi években annyira felpörgött a szállodák forgalma, hogy ünnepnapokon, hosszú hétvégéken szinte garantáltan teltházra kell számítani, ezért ha úgy döntünk, hogy hétvégén elugrunk „wellnessezni”, jó előre le kell foglalunk a szobát. Feltöltődésünk azonban könnyen véget érhet, ha értékeink egyszer csak eltűnnek, ezért nem árt tisztában lennünk azzal, hogy ilyenkor a szállodát egyáltalán milyen felelősség terheli. A szállodák felelőssége nem új keletű. A hajósok, fogadósok szigorúbb fe...
A 2018-as év eddig rengeteg új jogszabályt és kötelezettséget hozott el számunkra, és jelen cikkünkben is szeretnénk egy új, adott esetben bírságolható kötelezettségre felhívni a figyelmet, amelynek ismerete elengedhetetlen a gazdasági társaságok számára. A 2017. évi CL. törvény, vagyis az új adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) 1. sz. melléklet 1.24. rendelkezése értelmében 2018. január 1-jétől a cégbírósági bejegyzésre kötelezett személyeknek írásban kell bejelenteniük a ...
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta). A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...
2018 január 1. napján hatályba lépett az új váltó törvény. A váltóról a legtöbb ember nagyon keveset tud, legfeljebb Jókainál vagy Mikszáthnál szerzett a váltóval kapcsolatban némi irodalmi élményt, holott már a középkor óra fizetőeszközként jelen van a kereskedelmi forgalomban. A 20. században az 1930. évi genfi nemzetközi váltójogi egyezmény teremtette meg a váltójog szigorú szabályainak nemzetközi keretrendszerét, amelyhez még a szocialista jogrendszerünk is csatlakozott a nemzetközi im...
A kapacitást nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége az alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeképpen jelent meg az uniós jogban, majd ennek következtében a magyar közbeszerzési szabályozásban. Az eredetileg egyébként teljes mértékben kedvező irányú jogfejlesztő tevékenység (egy leányvállalat pénzügyi alkalmasságának igazolása érdekében hadd támaszkodjon anyavállalatára) azonban sajátos eredményre vezetett: az ...
Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg. Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat. ...
2018-tól új időszámítás veszi kezdetét a közigazgatási eljárásokban, hiszen január 1-én hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr.), amely számos változást hozott magával a korábbi szabályozáshoz képest. Csak, hogy néhány változást említsünk, újdonságként köszönthetjük az ún. egyablakos eljárást, amelyben egy „fő” hatóság jár el az ügyünkben, vagy éppen a közigazgatási határozatokkal szembeni közvetlen bírói jogorvoslat intézményét, ami lehető...