A cégalapítás során az egyik legelső kérdés, hogyan nevezzük el az induló vállalkozásunkat. A cégnév megválasztása során nemcsak azért kell körültekintően eljárni, hogy jól hangzó, marketing szempontból is előnyös cégnevet válasszunk, hanem azért is, hogy a választott elnevezés megfeleljen a jogszabályok által támasztott követelményeknek is. A névviseléshez való jog, illetve az ezt védő személyiségi jogvédelmi eszközök a jogi személyeket is ugyanúgy megilletik, mint a természetes személyek...
Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a „levegőben lógva várja”, hogy elévüljön. Mikor behajthatatlan egy követelés? A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja...
A házastársi közös lakás használatának a felek megállapodása útján történő rendezésével előző cikkünkben foglalkoztunk. Következzen a bíróság általi lakáshasználat rendezésének bemutatása. E körben is elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a lakáshasználat a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, vagy az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján. Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás...
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit. Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük ...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 6. részt.   A tulajdonjog-átruházó szerződésekkel kapcsolatos követelmények A társasházak relatív jogképessége kapcsán már rögzítettük, hogy bár a Tht.[1] biztosítja a közgyűlés, illetve pontosabban a társasházközösség számára, hogy „csak” minősített többséggel rendelkezzen a közös tu...
Nemrégiben történt, hogy egy amerikai fagylaltárus megelégelte az influencerek életvitelét, akik rendszeresen ingyen fagyiért álltak sorba a fagyiskocsijánál, cserébe azonban pénz helyett csupán Instagram-, Facebook-, Twitter-bejegyzésekkel fizettek. Az árus kijelentette, hogy azok a vendégek, akik ingyen fagylaltot kérnek, és cserébe csak meglebegtetik a közösségi oldalakon, hogy ott jártak, nem hogy ingyen nem kapnak fagyit, de dupla árat kell fizetniük érte. Nem mindenkinek szimpatikus ...
Cikksorozatunk I. részében már feltettük a nagy kérdést: ki minősül egy cég tényleges tulajdonosának? Természetesen a nagyszerű kérdésfeltevésen túl e korábbi cikkben már meg is határoztuk, hogy első körben ki lehet a tényleges tulajdonos. Most pedig következzen a várva-várt második kör. Annál is inkább, mivel a Rudolf által képviselt cég minél előbb szeretné megnyitni az új bankszámláját, amihez a tényleges tulajdonosok kilétének meghatározása elengedhetetlenül szükséges. Bár korább...
A köznyelvben gyakran használt garancia kifejezés hallatán általában a jótállás intézménye jut eszünkbe, mellyel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, most azonban a Polgári Törvénykönyvben fellelhető garanciát vesszük górcső alá. Mi is az a garanciaszerződés? A Ptk. meghatározása szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén köteles a jogosultna...