Feláldozható-e az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke a nyilvánosság és a transzparencia oltárán? A 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény korlátok közé szorította az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét. A korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatban jó néhányszor előfordult, hogy az ajánlattevők – néhány adattól eltekintve – teljes ajánlatukat üzleti titokká nyilvánították, amellyel értelemszerűen sérült a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a ...
Az elektronikus kereskedelem keretében (áfa szempontból vizsgálva) élesen elkülöníthető (és elkülönítendő) a szolgáltatásnyújtás és a termékértékesítés. Míg a szolgáltatásnyújtások egyes része elektronikus úton nyújtott szolgáltatásként kezelendő, az online térben történő termékértékesítésre speciális szabályként a „távolsági értékesítés” (distance selling) szabályai alkalmazandók. A távolsági értékesítés szabályai akkor érdekesek, ha a termékek értékesítése más tagállamba történik, hiszen ha...
A bírói gyakorlat alapján a környezetvédelmi bírságolás ténye, a megbírságolt neve, a székhelye, a határozat száma, a kiadmányozó hatóság, a bírság összege közérdekű információ. A közérdekű adat megismerését a hatóságoknak – az adatvédelmi keretek között – lehetővé kell tenniük. A közérdekű adat, így a környezetvédelmi bírságok részletei megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igényt nyújthat be, arról - az adatkezelő előzetes közlése alapján, költségtérítés e...
Egy közelmúltban közzétett jogesetben a megrendelő a megbízottal kötött megbízási szerződésből eredő tartozását postai úton nem, csak elektronikus levélben vitatta, és azt később a felszólítás ellenére nem fizette meg, mert azt „teljesítésmeghiúsulás” okán nem tartotta megalapozottnak. A megbízott felszámolási eljárást kezdeményezett a megrendelővel szemben. Gyakran előfordul, hogy egy elszámolási, jótállási vagy más természetű vita esetén a szolgáltatás ellenértéke – vételár, díj stb. ...
Gyakran felmerülő kérdés, hogyan biztosítható a bányavállalkozók részére a bányászati tevékenységük végzéséhez szükséges földterületek használata. Különösen akkor okozhat ez problémát, ha a bányavállalkozó nem rendelkezik saját tulajdonnal és nem tud megállapodni az érintett terület tulajdonosával. A föld méhének a kincsei a Magyar Állam tulajdonát képezik, annak kitermeléséhez éppen ezért kiemelt közérdek fűződik. Amennyiben annak egyéb feltételei is fennállnak, a bányavállalkozónak...
Közismert rendelkezése [1] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdése alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a telep...
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása és a 2005. december 31-e közti időszakban az áfatörvény olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelynek értelmében azon adózóknak, akik tevékenységüket részben állami támogatás segítségével látták el, az adólevonási joguk érvényesítése során arányosítást kellett alkalmazniuk. Az arányosítás során az adólevonási jog tehát oly mértékben korlátozódott, amilyen mértéket az állami támogatás a teljes bevételen belül képviselt. A közösségi héa-irányelv ...
Az Ön üzletét is rohamozták már meg a karácsonyi ünnepek után háromnapos cserére hivatkozva? Ha igen, legyen résen, nem minden esetben kötelező új termék szolgáltatása! Pár évvel ezelőtt futótűzként terjedt el a hír, hogy három munkanapon belül cseréltetni lehet az újonnan vásárolt, de hibás termékek széles körét. Azzal azonban sokan azóta sincsenek tisztában, hogy ez a jog kizárólag a kötelező jótállás keretében gyakorolható és kizárólag a fogyasztókat illeti meg. Az egyes tartós fogya...