✕

Mit jelent a kegyeleti jog a Ptk. szerint?

Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.03.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre. Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekez...

A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés két – Munka Törvénykönyvén kívüli – speciális esete

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2022.03.10 | Munkajog

Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott mely esetben fordulhat elő, hogy a munkavállalónk nem köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, magyarul nem kell dolgoznia. Az Mt. alábbi fundamentális rendelkezését jól ismerjük: munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni [Mt. 42. § (2) bekezdés a) pont]. A munkavégzés definícióját – eggyel kevésbé absztrakt módon – röviden az alábbiak szerin...

Hogyan (és hogyan nem) köthet szerződést egy gyerek?

Dr. Jean Kornél Dr. Fehér Attila LL. M. | 2022.03.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (egy kiskapu van csak: a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, legkorábban házasodni 16 évesen lehet).  A kiskorúságon belül a polgári jog szabályai megkülönböztetnek korlátozottan cselekvőképes kiskorút, aki a 14. életévét betöltötte, és cselekvőképtelen kiskorút, aki a 14. életévét nem töltötte be (a korlátozott cselekvőképesség és a nagykorúság eléréséhez a születés percét és óráját nem, csak a ...

Az üzleti titokról III. – Az üzleti titok megsértésének szankciói

Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2022.03.03 | Cégjog

Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be. Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szell...

Tudtomon kívül szereplője lettem egy filmnek. Mit tehetek?

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Bognár Ildikó | 2022.02.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Szomszédai, ismerősei egyszer csak elkezdenek gratulálni Önnek a televízióban való szerepléséhez, amelyről Önnek eddig tudomása sem volt. Majd kiderül, hogy egy napi sorozat egyik jelenetének hátterében látható, amely miatt ismerősei azt feltételezték, hogy statisztának jelentkezett, s sikeresen fel is vették, ám erről szó sem volt. Bizonyára olyan helyszínre tévedt, ahol épp filmforgatás zajlott, ám Ön erről mit sem sejtett, hiszen előzetesen nem hirdették meg, hogy aznap, abban a bizonyos ...

Módosítások a hulladéktörvényben XV. – Adatkezelési előírások

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2022.02.24 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A GDPR előírásainak általános bevezetése és alkalmazása forradalmasította az adatkezelést, adatvédelmet, valamint az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az adatkezelés és az adatvédelem része lett a mindennapjainknak, és ez alól természetszerűleg a hulladékgazdálkodás sem kivétel. Mivel a hulladékképződés és az illegális hulladéklerakás megelőzése fontos és dedikált célkitűzés, az ezzel óhatatlanul fellépő adatkezelést is szabályozni szükséges. A hulladéktörvény adatkezelési rendelkezései alkal...

Felmerülhet a szülő felelőssége, ha a gyermek véleményére hivatkozva nem biztosítja a kapcsolattartást

Dr. Jean Kornél Dr. Demény Zoltán | 2022.02.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a kapcsolattartásra kötelezett szülőnek a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolattartás körében felmerülő kötelezettségeiről. A Kúria döntésében megerősítette azt az általános követelményt, hogy a kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő gyámhatósági vagy bírósági döntés teljesítését. A tényállás szerint a gyermek 2...

Az ideiglenes intézkedés jogintézménye a polgári perrendtartásban

Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.02.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A – már nem is annyira új – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.), hasonlóan a régi Pp.-hez tartalmazza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, azonban bizonyos pontokon eltér a korábbi szabályozástól. Az eltéréseket, illetőleg az ideiglenes intézkedés célját, elrendelésének feltételeit – a törvény miniszteri indokolását alapul véve – az alábbiak szerint mutatjuk be. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének át...