Cikksorozatunk előző részeiben röviden felvázoltuk, hogy milyen teendőink vannak egy közlekedési balesetet követően, illetve megvizsgáltuk a különböző biztosítási konstrukciókat.  Jelen írásban a kár megtérítésével kapcsolatos fontosabb kérdéseket vetjük górcső alá. Vita esetén mindig annak kell bizonyítania, aki igényt érvényesít, illetve akinek ez az érdekében áll. Nem várhatjuk tehát ölbe tett kézzel, hogy a biztosító és a szerviz egymás között leintézze az ügye, sőt hasznos és érdemes ...
Nem kell aggódni, a furcsa hangzás ellenére a JÜB nem valami szörnyűséget takar, mindössze egy jogi mozaikszó: a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer szakmai berkekben használt rövidítése. Aki járt már ügyvédnél, végrehajtónál, közjegyzőnél, az könnyen találkozhatott ezzel a kifejezéssel. Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, mit jelent valójában a JÜB rendszer az ügyvéd szempontjából! Ahhoz, hogy megértsük, egy picit távolabbról, a jelenleg hatályos Ügyvédekről szó...
Az év elején megkerülhetetlen hírként szembesülhettünk azzal a feltételezéssel, mely szerint a magyar narancs problematikája – természetesen immár lényegesen összetettebb módon – közel 60 évvel a legendás filmben ábrázolt korszakot követően is jelentkezik a néhai vasfüggönyön innen: fény derült ugyanis arra, hogy számos vállalkozás ugyanazon brand és reklám mellett lényegesen rosszabb minőségű élelmiszert értékesít a volt szocialista tömb tagállamaiban, mint teszi azt az Európai Unió nyugati ...
Az építkezni kívánó tulajdonosok közül sokan kerültek már abba a helyzetbe, hogy amit korábban megálmodtak, épület, vagy épületbővítés nem engedélyezhető vagy kivitelezhető, mert a helyi építési szabályok időközben megváltoztak. Milyen jogai vannak a tulajdonosnak, ha az építési szabályok korábban még lehetővé tették a megálmodott épület engedélyezését vagy kivitelezését, de az újabb szabályok már nem? A települési önkormányzatok ún. helyi építési szabályzattal szabályozzák az építés rendj...
Egy korábbi bejegyzésben arról értekeztünk, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) régóta adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással a több hulladéktípust, így a mellékterméket illetően is. Ha lehet, a jogalkotó még mostohábban bánik a termelési hulladékkal, mert míg a melléktermékre vonatkozóan a Hulladéktörvény legalább néhány főbb előírást tartalmaz, a termelési hulladékkal kapcsolatos rendelkezések ehhez képest még a felszínt is alig kapargatják, azt...
Az elektronikus számlázás alapelvei, a PKI és EDI technológia bemutatása után, az elektronikus számlák megőrzésének témájával zárjuk az elektronikus számlázással kapcsolatos blog bejegyzéseink témakörét. Az Áfa törvény. 179. § (1) bekezdése kötelezettségként írja elő a számlák megőrzését minden olyan személy, szervezet számára, aki a jogszabályban meghatározott jogot (adólevonási jog) gyakorol, illetve akit kötelezettség terhel (adómegállapítási és fizetési kötelezettség). Ezáltal az okira...
Mire jó az előszerződés? Tulajdonképpen mit is jelent? Mikor fontos a szerepe és mikor nem az? Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ találni ebben a bejegyzésben. Nézzük először a szárazabb, anyagi jogi részt, ha ezen túljutunk, néhány példán keresztül bemutatom a gyakorlatban ezt a szerződést. Lássuk tehát, mi az előszerződés? Nos, az előszerződéssel a szerződő felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Tehát maga a szerződéskötés eg...
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) hazánk Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettsége teljesítése körében több olyan fogalmat bevezetett, illetve a törvényi szabályozás tárgyává tett, melyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.) még nem szerepeltek. Ennek ellenére a jogalkotó immár 5 éve adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással, fenntartva ezzel bizonyos mértékű jogbizonytalanságot az ágazat szereplői körében. Ezen új fogalmak közül...