A társasházi közös tulajdonú helyiségek felszereltségének és az ott tárolt ingóságok értékének folyamatos növekedésével mind komolyabb igény mutatkozik az élet- és vagyonbiztonság kamerás megfigyeléssel történő biztosítására. Tapasztalataink szerint társadalmunk adatvédelmi tudatosságának – érdekes szociológiai kérdéseket is felvető – jelenlegi csekélyebb szintje miatt a lakóközösségek hajlandóak az alapvető személyiségi jogaikat is sértő kamerarendszerek üzemeltetéséhez hozzájárulni vagy azt...
Ahogyan azt az előző cikkben előrevetítettük, jelen bejegyzésben a vezetékjog alapításával kapcsolatos kisajátítás, valamint kártalanítás témakörébe kívánunk betekintést nyújtani. A korábbi bejegyzésben megállapítást nyert, hogy a vezetékjog mint használati jog a hálózati engedélyesnek rendkívül széles jogosítványokat biztosít a tulajdonos jogainak rovására, amely könnyen a vezetékjoggal terhelt ingatlan forgalmi értékének csökkenését okozhatja, emellett pedig az ingatlan használatával öss...
Gyakran találkozunk a lakásbérleti hirdetések között azzal a címmel, hogy „kiadó albérlet”, de ez a legtöbb esetben téves megnevezés. A köznyelvben összemosódott a bérlet és az albérlet kifejezés, ezeket sok esetben szinonimaként használjuk, azonban a két fogalom között lényegi különbség van. Az alapvető eltérés pedig a következő. Bérlet esetén a bérbeadó az ingatlan tulajdonosa, aki bérleti szerződést köt a bérlővel, ezzel jön létre bérleti jogviszony a két személy között. Albérlet ese...
Cikksorozatunk első részében elkezdtük boncolgatni, hogy mi is megy végbe a jog szintjén, amikor vásárolunk valakitől egy kortárs képzőművészeti alkotást, például egy festményt, és mi az, amire ügyelnünk kell, ha a képet nem csak a szobánk falán szeretnénk nézegetni, de felajánlanánk esetleg kiállításra is. Anélkül, hogy a korábbi írásunk tartalmát ismételgetném, csak emlékeztetőül: a festmény feletti tulajdonjog megszerzése nem jelenti azt, hogy szerzői jogokat is szereztünk a műalkotás t...
Nem kis bosszúságot okozhat, ha egy hivatalos eljárásban a hatóság úgy dönt, hogy elutasítja a kérelmünket, vagy hiába terjesztünk elő kérelmet, a hatóság a füle botját sem mozdítja. A bosszúság mellett azonban előfordulhat, hogy a hatóság hibájából kárunk származik. Mit lehet ilyen esetben tenni? A jó hír az, hogy a közigazgatási szervek is kötelesek helyt állni az általuk okozott kárért. De mi a rossz hír? Hogy nem fogjuk megúszni a pereskedést! A Polgári Törvénykönyv szabályai alapjá...
Aki az elmúlt években akár ingatlanadásvételi, akár más, ingatlannal kapcsolatos eljárás során találkozott tulajdoni lappal, bizonyosan feltűnt, hogy a tulajdoni lap III. része, vagyis a teherlap vezetékjoggal kapcsolatos bejegyzést tartalmaz. Sok esetben a tulajdonosok csak az ingatlanügyi hatóságok határozatából, az ingatlan tulajdoni lapjáról ismerhetik meg az ingatlanukat terhelő bejegyzést, holott valójában az már csak a bejegyzési eljárás legutolsó fázisát jelenti, azaz a vezetékjogo...
A földhivatali okiratok benyújtására vonatkozóan alapvető követelmény, miszerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. Végeredményben ez nem egy teljesíthetetlen követelmény, valamint ez a jogszabályi elvárás találkozik az érdekeinkkel is. Hiszen ki ne szeretné minél hamarabb biztonságban tudni a jogi helyzetét? A földhivatali szélj...
Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a közlekedési balesetek főbb kárrendezési kérdéseivel. Most pedig következzen egy érdekes és gyakori eset a kárfelelősség kérdésköréből. Több esetben komoly problémát okoz annak eldöntése, hogy a balesetben részes felek milyen mértékben kötelesek a bekövetkezett károkat megtéríteni. Ez a kérdés akkor is felmerülhet, ha a balesetet okozó fél teljes mértékben elismeri felelősségét a baleset bekövetkezéséért. Képzeljük el az alábbi esetet! Főhősünk,...