Ha tartásról van szó, sokunknak a gyermektartás, esetleg a házastársi tartás jut elsőként eszébe. Utóbbi a házastársak támogatási kötelezettségéből ered, mely a házasság felbontását követően is fennáll, míg előbbi magától értetődően abból, hogy a kiskorú gyermek önmagát eltartani képtelen, így tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Nem csak a szülő köteles azonban eltartani gyermekét, hanem ez fordítva is igaz. Bizonyos esetekben a nagykorú gyermek is kötele...
Bármikor előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a munkavállaló megszorul és egyéb lehetőség híján a munkáltatóhoz fordul kölcsönért. Milyen lehetőségei vannak ilyen esetben a munkáltatónak? Mire érdemes odafigyelni, hogy a munkáltató ne fusson bele adózási problémákba? Először érdemes számba venni azokat az eseteket, amelyeknél nem keletkezik adófizetési kötelezettség: a munkavállaló részére nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön és a munkabérelőleg. A személyi jövedelemadóról szó...
A természetvédelem jogi szabályozása legfontosabb területei bemutatását az alapfogalmak után az alapelvek rövid ismertetésével folytatjuk. Kiemelendő, hogy a természetvédelem – akárcsak a környezetvédelem – nem csak a természetes, hanem a jogi személyekre, mint környezethasználókra is ró kötelezettségeket. Így minden természetes és jogi személynek, valamint egyéb szervezetnek kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében – a tőlük elvárható mértékben, ami ter...
A korábbi szabályozás szerint csak az egyenes ági rokonok, például a szülő és gyermek közti ajándékozás élvezett mentességet az illetékfizetés alól. Az elmúlt fél évben azonban változtak a jogszabályok, így ma a fentieken túl értékhatártól függetlenül illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is. Következő cikkünkből kiderül, hogy pontosan mire terjed ki a mentesség, és hogyan vehető igénybe, valamint utalunk arra, hogy hogyan hat a módosítás a folyamatban lévő ügyekre. A...
2021. január 1. napjától érvénybe lépő módosítások értelmében változott a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) szülői felügyelettel kapcsolatos perek fejezete. A módosítás értelmében a szülői felügyelettel kapcsolatos perek kiegészültek a kapcsolattartás szabályozását érintő perekkel, így kitöltve egy eddig nem szabályozott joghézagot. A Pp. szerint kapcsolattartási peren a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartás megváltoztatása, valamint a ...
Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...
A Pmt. és a Kit. szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 2/2021. (II. 2.) PM rendelet 2021. február 2. napján jelent meg a Magyar Közlönyben és 2021. március 19. napján fog hatályba lépni. A rendelet személyi hatálya az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőkre, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzőkre; a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtu...
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől. Elsőként azt fontos leszögezni, hogy a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzésére akkor kerülhet sor, amikor az épület még nem létezik, vagyis csak a telek áll rendelkezésre. Ez utóbbi esetben a társasház-alap...