✕

Kriptovaluták – Ismét óvatosságra int az MNB!

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza | 2020.02.27 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank idén már több közleményében foglalkozott a virtuális fizetőeszközökkel és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekkel. Az előbbiekkel kapcsolatban korábban már több alkalommal, és most is felhívja a figyelmet, hogy „a kriptovaluták jogi helyzete ma még nagyrészt szabályozatlan, jellemzően nem tartoznak a jegybankok felügyelete alá, így rendkívül magas kockázattal járhatnak”. Ehhez szorosan kapcsolódik az Európai Értékpapír-...

Néhány gondolat a hulladéklerakási járulékról

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.02.27 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladéklerakási járulék dedikált célja a hulladéklerakás csökkentése, valamint a hulladéktörvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése. A hulladéklerakási járulék fizetésére a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az egyes ártalmatlanítási művelet végzője köteles. Az érintett ártalmatlanítási műveletek a D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási műveletek. Fontos és a járulékfizetésre nem kötelezett hulladékgazdálkodók által szem előtt tartandó szabály, ho...

Pályázat vagy árverés? A kényszerértékesítés formái

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2020.02.27 | Követeléskezelés

Felszámolásban az adós vagyontárgyait pályázat vagy árverés útján kell értékesíteni. Jelen cikkünkben a kettő közötti különbséget mutatjuk be. Bevezetés A csődtörvény szabja kötelezettségként a felszámolónak, hogy a felszámolás alá került adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesítse pályázat vagy árverés útján. Az értékesítés ezen módjaitól a felszámoló csak a törvényben felsorolt esetekben (például a hitelezői választmány hozzájárulása esetén) térhet el. Nyilvános pályázat A felsz...

A tulajdonszerzés módjai I.

Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2020.02.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi más módja is van annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Jelen cikksorozatunk I. részében a tulajdonszerzés különböző módozatainak egy részéről adunk számot. Tulajdonszerzés átruházással A legközismertebb tulajdonszerzési mód nem más, mint az átruházással történő tulajdonszerzés. Ebben ...

Ha nem tudom, nem fáj? – Az adatvédelmi incidensekről II.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2020.02.27 | Adatvédelem

Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy minden adatvédelmi incidenst ki kell vizsgálnia az adatkezelőknek, ám a vizsgálat eredményétől függ, szükséges-e bejelentést is tenni az adatvédelmi hatóság felé. A bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az incidensről való tudomásszerzés időpontja, hiszen főszabály szerint ettől az időponttól számított 72 órán belül kell a bejelentést megtenni. Amennyiben 72 órán belül nem történik meg a bejelentés, ...

Korlátok közé szorított iratbetekintés

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2020.02.20 | Közbeszerzés

A hatályos Kbt. az iratbetekintési jog intézményét több aspektusból is korlátozás alá vonta, a legutolsó korlátozást a 2019. decemberi módosítás vezette be. Mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára ismert, hogy az iratbetekintési jog nem parttalan jogintézmény a közbeszerzési jogban. Egyrészt más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átolvasására, átvizsgálására már nem biztosít lehetőséget a Kbt., másrészt az üzleti titokká nyilvánított és el...

Szerzői jogi kisokos III. – ki a szerzői jog jogosultja?

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.02.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak.  Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja. Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelke...

Kutathat a munkáltató a munkavállaló email fiókjában?

Dr. Zalavári György LL.M. | 2020.02.20 | Adatvédelem

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy 2019. decemberi döntésében (NAIH/2019/51/11.) foglalkozott egy esettel, amelyben a volt munkavállaló archivált munkahelyi e-mail-fiókjában a munkáltató tájékoztatás nélkül, utólag keresést folytatott. Az ügy a munkavállaló kérelmére indult a NAIH előtt. Előadta, hogy igazgatójaként állt a munkáltató intézmény élén. A munkaviszonya megszűnését követően tudomására jutott, hogy engedélye nélkül, a korábbi, tudomása szerint törölt, v...