Korábbi cikkeinkben már ismertettük a házasság felbontásának kötelező elemeit, a házastársi vagyonjog szabályait, valamint részletesen foglalkoztunk a házasság felbontásának járulékos kérdéseivel is. Egy házasság felbontása több aspektusú lehet, azonban lényegi és fontos kérdéskör a házastársak közös gyermekével kapcsolatban felmerülő tartásdíj, valamint annak mértéke. Jelen cikkünkben a gyermektartásdíjra irányadó főbb szabályokat, valamint annak mértékét és a bírói gyakorlatot mutatjuk b...
Ha egy részvénytársaság a saját részvényeit kívánja megvásárolni, számos cégjogi szabályozásra, korlátozásra kell figyelemmel lennie. Cikkünkben ezeket a szabályokat mutatjuk be közérthetően. A társaság által megszerezhető saját részvény mértéke A Polgári Törvénykönyv kötelező szabálya szerint a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (lényeges különbség a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészéne...
A szerződéskötést követően az ajánlatkérőt a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokra, így a szerződésszegésre kiterjedően is közzétételi kötelezettség terheli. Az ajánlatkérőt terhelő adminisztratív jellegű közzétételi kötelezettségek nem szűnnek meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény feladásával. Természetesen a Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le, azonban az ajánlatkérőt – részben az átláthatóság növelése, rés...
Ahogy az Alaptörvény fogalmaz, „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Fenti alkotmányos megállapítás értelmében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hivatott a termőföld állomány minőségi és mennyiségi védelmét elősegíteni, azzal, hogy szabályokat állapít meg a termőföld hasznosítását illetően. ...
Napjaink felgyorsult világában gyakran fordul elő az a helyzet, hogy valaki nem tudja megfizetni időben az esedékes tartozását (pl. banki hiteltartozás), a hitelező pedig nem vár tovább, hanem megindítja a tartozás behajtására irányuló végrehajtási eljárást. Ilyen esetekben az adósok gyakran nem vesznek tudomást, vagy nem értesülnek a végrehajtási eljárásról, és ezt követően a tartozás további és a kapcsolódó eljárások menetével sem törődnek. De, ha az adós lefoglalható ingó, vagy ingatlan...
Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat. Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, ame...
A verseny tisztaságának követelménye a Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelv, egyúttal az eljárás valamennyi szereplője által érvényesítendő kritérium. A Kbt. alapelvi követelményként írja elő, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Jóllehet „a kereskedelmi élet kimeríthetetlen fantáziája napról napra vet fel újabb cselekményeket, amelyeket a tisztess...
Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent. A leltárhiányért való felelősség...