Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat. Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, ame...
A verseny tisztaságának követelménye a Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelv, egyúttal az eljárás valamennyi szereplője által érvényesítendő kritérium. A Kbt. alapelvi követelményként írja elő, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Jóllehet „a kereskedelmi élet kimeríthetetlen fantáziája napról napra vet fel újabb cselekményeket, amelyeket a tisztess...
Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent. A leltárhiányért való felelősség...
A Munka törvénykönyve által szabályozott atipikus foglalkoztatási formák közül meglehetősen széles körben ismert és alkalmazott a bedolgozói munkaviszony, ennek ellenére számos tévhit és félreértés terjedt el a munkáltatói gyakorlatban a bedolgozói munkaviszony szabályait, a bedolgozót megillető jogokat illetően. Jelen cikkünkben a helyes munkáltatói gyakorlat kialakításának elősegítésére a bedolgozókkal kapcsolatos specialitásokat vesszük sorra. A bedolgozói munkaviszony az Mt. hatálybalé...
A mai gazdasági helyzetben könnyen előfordulhat, hogy egy vállalkozás likviditása átmenetileg hiányos, ezáltal a gazdasági társaság nem képes az esedékes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Abban az esetben viszont, ha kap egy kis fizetési haladékot, esélyt kap arra, hogy kifizesse minden fennálló tartozását a hitelezői felé. Ilyen fizetési haladékot tud biztosítani az adós társaság elleni csődeljárás, amelynek az eredménye az adós és a hitelezők közötti egyezség létrejötte lehet. Jelen ci...
A korábbi bejegyzésekben már érintettük a hulladékbirtokosok felelősségét – ha máshogy nem, az ingatlantulajdonosokon keresztül –, nem árt azonban egy külön cikkben is foglalkozni a témával. Hulladékbirtokosnak tekintendő a hulladéktermelő, valamint bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van. A már sokszor idézett és hivatkozott, de a hulladékgazdálkodásban kulcsszerepet betöltő „szennyező fizet” elve alapján a hulladékbirtokos is felelős a hulladék kezeléséért, ...
2020. januárjától új adóalap-kedvezménnyel bővül a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja törvény), melynek értelmében a négy vagy több gyermeket nevelő anyák mentesülhetnek az adófizetés alól a törvényben nevesített jövedelmeik után. A kedvezmény érvényesítésének feltételeiről és a fontos jogszabályi részletekről szeretnénk áttekintést adni összefoglalónkban. Az idei hatályos Szja törvény szerint az összevont adóalap kétféle adókedvezménnyel csökkenthető. Az arra jogosultak esetében...
Annak ellenére, hogy a végrehajtási eljárásban adósi oldalon szereplők gyakran nem érzékelik, az adósokat is megilletik olyan jogok, amelyek a követelés behajtásának módját jelentősen befolyásolhatják. Arányosság és fokozatosság Ennek a két alapelvnek a végrehajtás elejétől a végéig érvényesülnie kell, célja pedig annak biztosítása, hogy az adósokat ne érje aránytalan sérelem az eljárás során. Először is fontos megemlíteni, hogy a végrehajtási cselekmények foganatosítását meg kell el...