2019. augusztus 12-től módosultak a végrehajtással összefüggő egyes igazságügyi miniszteri rendeletek. Jelen cikk az olvasókat leginkább érintő változásokat tekinti át. A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (Vüsz.) A Vüsz. egyes rendelkezései a jogalkalmazói visszajelzésekre tekintettel kerültek módosításra, a módosítás célja a végrehajtási eljárás hatékonyságának és a szabályok egyértelműsítésének biztosítása. A rendelet legszembe...
A jogalkotó a 2019. október 24-én hatályba léptetett változtatásokkal átalakította a lakóépületek építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatban eddig ismert szabályokat. A változások az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek folyamatával és az elektronikus építési naplóval kapcsolatban keletkeztek. Jelen cikkünkben a legfontosabb módosításokat mutatjuk be röviden. Az általános szabályokat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a tov...
A mediáció egyre elterjedtebb Magyarországon. A mediátorok szolgáltatásait igénybe lehet venni többek között bíróságokon, családsegítő központokban, néhány ügyvédi irodában, kamarákban és sok mediátor magánpraxisban végzi tevékenységét. Néhány mediátor honlapján olvasható, hogy érzelmekre fókuszálva dolgozik, mások pedig az érdekek mentén való mediálásra esküsznek. Nos, hogy is van ez valójában? Lehet-e csak érzelmek vagy csak érdekek mentén mediálni? Ez nagyrészt attól függ, hogy milye...
Az előző cikkünkben a cégnevek felépítését ismertettük, most pedig sorra vesszük a Ctv. legfontosabb szabályait a cégkizárólagosság, a cégvalódiság és a cégszabatosság elve mentén. A cégvalódiság követelményének akkor felel meg az elnevezés, ha nem megtévesztő vagy félrevezető. Így például csak olyan tevékenység szerepelhet a cég nevében, amelyet ténylegesen végez is; pl. a bank szót csak az a cég szerepeltetheti a nevében, amelyik a Hpt. szerinti feltételeket teljesíti, és felügyeleti eng...
Cikksorozatunk I. és II. részében meghatároztuk, hogy jogszabály szerint ki minősül egy cég (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosának. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk, hogy ki minősül egy alapítvány tényleges tulajdonosának. Továbbá, hogy kit kell tényleges tulajdonosnak tekinteni egy bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén. Először nézzük meg, hogy ki minősül egy alapítvány tényleges tulajdonosának! Fontos, hogy tényleges tulajdonos a c...
A Munka törvénykönyve szerint munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Főszabály szerint azonban munkavállaló csupán a 16. életévét betöltött személy lehet; a 16 éves kort betöltött, de még kiskorú munkavállaló érvényes szerződéskötéséhez pedig szükség van törvényes képviselője hozzájárulására is. Emellett az iskolai szünetben munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött személy, aki tanulmányait nappali rendszerű képzés keretében folytatja. A...
Közeleg az év vége, azonban a munkavállalónak van még 20 nap szabadsága. Ilyen szituációkat év végén már nem lehet orvosolni, hiszen a munkáltató oldaláról megy az év végi hajtás, nem alkalmas az időpont a szabadságra. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a munkavállalónak sem alkalmas családi vagy egyéb okok miatt. A munkáltató ideges, mert kiadni már nem tudja, pénzben pedig nem lehet megváltani. Emiatt szeretné megbüntetni a munkavállalót, mert úgy érzi, a munkavállaló saját hibájából került e...
Számos alkalommal merül fel ügyfeleink körében az a kérdés, hogy melyek azok az esetek, amelyek során eltiltásra kerülhetnek a cégvezetéstől, illetve a gazdasági társaságban betöltött tagi minőségüktől. A kérdés megválaszolása érdekében a jelen cikkünkben foglaljuk össze röviden az eltiltásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Az eltiltás jogintézményével a cégbíróság és az adóhatóság is élhet, de itt csak a cégbíróság által lebonyolított eljárásokra fókuszálunk. A gazdasági társaságo...