Kevesen tudják, hogy az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérőnek lehetősége van arra, hogy a második sikertelen árverést követően „átvegye” az ingatlant az ingatlan becsértéke 50%-nak, lakóingatlan esetében a becsérték 70%-nak, illetve fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés esetében pedig a becsértéknek megfelelő átvételi ár ellenében. A második árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és 15 napos hatá...
Mielőtt azt gondolnánk, hogy Vágó István újabb milliomos-gyártásba vágta a fejszéjét, előre szólok, nem nyereményjátékokról lesz szó, bár kétségtelen, hogy aki itt nyer, az garantáltan csak nyer az ügyön! A jelen cikkemben azt mutatom be röviden, hogy miként válhatunk „Fogyasztóbarát Vállalkozássá” és hogy juthatunk hozzá az ezt tanúsító védjegyhez. A fogyasztói tudatosság növelésére és a vállalkozások magatartásának folyamatos javítására való törekvések nem új keletű dolgok. Visszakösz...
Többek között az Európai Unió által nyújtott előnyöknek köszönhetően ma már könnyen előfordulhat, hogy Magyarországon külföldi állampolgár szeretne ingatlantulajdont vásárolni – de mi van akkor, ha a vevő nem EU-s állampolgár, eladóként mivel kell számolni? Blogbejegyzésünkben a külföldi állampolgár magyarországi ingatlanszerzésének kérdéseit járjuk körbe. Először is fontos tisztázni, hogy a mező- és erdőgazdasági földek külföldiek általi megszerzésére egész más szabályok vonatkoznak, ezér...
Nem szükséges különösebb jártasság az ingatlanügyletek körében annak érzékeléséhez, hogy a gyakorlatban a címben felvázolthoz képest komolyabb vételi szándék esetén kerül sor vételi jog alapítására, mégis ezzel a példával érzékeltethető legjobban ezen jogintézmény lényege: egyelőre állapodjunk meg a vétel feltételeiről, és ha elérkezettnek látom az időt, egy egyszerű nyilatkozattal megszerzem az ingatlanodat. Figyelemmel arra, hogy a vételi megállapodás ingatlan tulajdonjogi viszonyait éri...
Sok, még a múlt század derekán épített társasház rendelkezik az alapítással egyidős alapító okirattal, amely azóta egyszer sem került módosításra. Mai szemmel nézve talán még mulatságos is olvasgatni a kissé régiesnek tetsző nyelvezettel bíró dokumentumokat, viszont amikor egy ilyen régi okiratban a társasházi lakások eladása esetére a többi lakástulajdonos javára kikötött elővásárlási joggal találkozunk, sok kérdés merülhet fel annak, mint szerződéssel alapított elővásárlási jognak az alkalm...
Fontos, mezőgazdasági célú haszonbérleti szerződéseket érintő kérdésben született döntés a napokban. Sokan vártak a döntésre, hiszen a bíróságok az Alkotmánybíróság döntéséig több esetben is felfüggesztették azokat a pereket, amelyek a hosszú távú haszonbérleti szerződések haszonbérleti díjának módosítására irányultak. A kérdéses döntésben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy nem ütközik-e az Alaptörvénybe az a jogszabályi rendelkezés, ami 2016. január 6. napja óta lehetővé teszi a haszonb...
Gyakran találkozunk a foglaló fogalmával, ha ingatlant kívánunk megvásárolni, de tulajdonképpen mire is szolgál és milyen buktatói vannak a gyakorlatban? A foglaló kikötése a felek vételi és eladási szándékának megerősítését szolgáló eszköz. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő fizeti meg az eladónak. Csak akkor lehet ezt az összeget foglalónak nevezni, ha ennek jellege a szerződésből egyértelműen kiderül és a szerződés aláírásakor átadásra is kerül. Amennyiben a felek által megkötö...
Maga a „tulajdoni lap” kifejezés széles körben ismert, kérdés ugyanakkor, hogy ha valóban kézbe veszünk egy ilyen okiratot, azt értően tudjuk-e áttekinteni? A tulajdoni lap bal felső sarkában annak a földhivatalnak a hivatalos megnevezését találjuk, amely az adott ingatlant helyi szinten nyilvántartja. Ez alatt, főcímszerűen két adatot találunk: az egyik azt mutatja meg, hogy a tulajdoni lap nem hiteles vagy hiteles, a másik pedig azt, hogy szemle, vagy teljes másolat. Ha a tulajdoni la...