A házastársi közös lakás használatának kérdését a Ptk. alapvetően a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően rendezi, ugyanakkor azoknak az érdekeknek a kiegyenlítését, amelyeket érint a lakáshasználat, még körültekintőbben kívánja szabályozni. Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ami a gyermeket illeti, különleges védelemre szorul. A törvény ebben a körben említi a házastárs...
Munkáltatóként (és természetesen munkavállalóként is) az egyik legnagyobb gyakorisággal előforduló, az általánostól eltérő szabályok alkalmazását igénylő körülmény, amikor a munkavállaló anyai örömök elébe néz. Jelen cikkünkben ezen szabályok áttekintésével igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az esetleges félreértésekből fakadó problémák ne árnyékolják be a várandósság időszakát. Mindenekelőtt rögzítendő, hogy a munkavállalót a gyermekvállalással összefüggésben alkalmazandó munkajog...
Az ingatlanárak dinamikus emelkedésének és az ingatlanpiaci helyzet fellendülésének köszönhetően újra sok vállalkozó számára vált vonzóvá az ingatlanközvetítői tevékenység. Ennek a szakmának a folytatásához is megvannak a jogszabályokban rögzített előírások, így az ingatlanközvetítői tevékenység a szükséges előfeltételek nélkül nem végezhető. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy vajon az ügyvédek is végezhetnek-e ingatlanközvetítői tevékenységet vagy számukra ez a lehetőség nem megengedet...
Mennyi szabadnapot kell kivennie a munkavállalónak két hét távollét esetén, ha 4 órás munkaidőben dolgozik, de a heti munkaidejét 3 nap alatt dolgozza le? A választ a munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazásával kapjuk meg. A munkaidő beosztásának a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályai a munkaidőn túl a munkaközi szünet, a pihenőidő és a heti pihenőnapok beosztását is rendezik az egyes munkarendek alapján. Első körben érdemes tisztázni, hogy a munkaidő mértéke és a munkaidő b...
Gyakori eset a munkaviszony mellett folytatott önálló vállalkozási tevékenység megkezdése, gazdasági társaság alapítása, amellyel összefüggésben ugyanakkor tekintettel kell lenni az irányadó szabályokra is. Jelen cikkünkben általános jelleggel a munkaviszony mellett folytatott vállalkozási tevékenységre irányadó szabályokat ismertetjük. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) konkrét módon nem nevesíti, hogy a munkavállalónak kötelezően tájékoztatnia kelle...
A múlt héten egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 2. részt. A közös tulajdon és a külön tulajdon megkülönböztetése Ahogy arra már több ízben is utaltunk, a társasházakban egyszerre van jelen a külön és a közös tulajdonlás formája, és ahhoz, hogy egy épületen társasházat lehessen alapítani, a Tht.[1] értelmében legalább két, külön tulajdonként bejegye...
2019. július 31. napján lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (a továbbiakban: Rendelet). A szabályozás célja tisztességes, megbízható és kiszámítható környezet biztosítása a digitális internetgazdaság számára: „a digitális platformok és keresők kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása, továbbá egyidejűleg védelem nyújtása ...
A cikksorozatunk első részében már röviden meghatároztuk, hogy mi a teendő akkor, ha a velünk szemben fennálló követelésen az arra jogosult zálogjogot alapít egy harmadik fél javára. A cikksorozat második részében pedig megvizsgáltuk, hogy a zálogjog-alapítás pontosan mennyiben és hogyan érinti az eredeti kötelezett esetleges ellenköveteléseit. Jelen cikkünkben az elzálogosított követelés alapjául szolgáló szerződés módosításának és megszüntetésének lehetőségével foglalkozunk. Gyorsan elev...