✕

Nem személyes adatok szabad áramlása az Unióban

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza | 2019.07.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Több korábbi cikkünkben hivatkoztunk már az Európai Unió digitális egységes piac stratégiájára, és ismertettük az annak keretében elfogadásra került jogi aktusokat. E stratégia részét képezi a 2019. június 18. napjától alkalmazandó, a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet); ekként az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) által megállapított szabályok hatókörén kívül eső nem személyes adatok...

Követelést terhelő zálogjog II. – És mi lesz az én ellenkövetelésemmel?

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.07.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben már röviden meghatároztuk, hogy mi a teendő akkor, ha a velünk szemben fennálló követelésen az arra jogosult zálogjogot alapít egy harmadik fél javára. Továbbá foglalkoztunk a zálogjog alapításáról szóló értesítés szabályszerűségének feltételeivel is. Most pedig megvizsgáljuk, hogy a zálogjog-alapítás pontosan mennyiben és hogyan érinti az eredeti kötelezett esetleges ellenköveteléseit. Mint egy közepesen jó szappanopera bevezetőjében, röviden összefoglaljuk, hogy mi is ...

Jól teljesítő kezest cserélnék behajthatatlan követelésre! – A be nem hajtott követelések felosztása a felszámolási eljárásban

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.07.04 | Követeléskezelés

Egy felszámolás alá került cég vagyonában nemcsak kézzel fogható ingó vagy ingatlan vagyontárgy lehet. Számos esetben előfordul, hogy a társaság vagyonában különböző jogcímeken fennálló követelések is találhatók. A csődtörvény alapján a felszámoló kötelessége, hogy a felszámolási eljárás során az adós követeléseit behajtsa, igényeit érvényesítse és vagyontárgyait értékesítse. A behajtott összegek, illetve az értékesített vagyontárgyak ellenértéke a hitelezők között felosztásra kerül. Előfo...

Fél nap szabi: kérdések és válaszok

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2019.07.04 | Munkajog

Mai cikkünkben arra keressük a választ, hogy van-e jogszabályi alapja a fél napi szabadság gyakorlatának, ha pedig van, akkor pedig miként is rendelkezik erről a Munka Törvénykönyve (Mt.). Mindenekelőtt két fontos kiindulópontot szeretnénk leszögezni. Elsőként egy régi (munkajogi) klasszikust idézve: „a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató – a munkavállaló meghallgatása után – adja ki”; így a munkáltatónak ez nemcsak joga, hanem felelőssége, kötelezettsége is. (Munka...

Vigyázzunk! Az illetékkedvezmények feltételeinek olykor nehéz megfelelni!

Dr. Kesseő-Balogh Péter , Dr. Pál Gergely | 2019.07.04 | Ingatlan

A jogalkotó gyakran módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.), amelyben az elmúlt években az egyik fontos változás az ingatlanforgalmazáshoz kapcsolódó illetékkedvezményre vonatkozó szabályozás kialakítása volt. Jelen cikkünkben egy jogeseten keresztül világítunk rá arra, hogy az illetékkedvezmény igénybevétele olykor komoly jogértelmezési vitákat is felvethet a hatósággal, amelyből akár súlyos illetékfizetési kötelezettségünk is keletkezhet. Elöljáró...

Katás vállalkozó vagyok, így felelősségem sincs! Vagy mégis?!?

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.06.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A mai napig rendszeresen találkozunk akár az ügyfeleinkkel való egyeztetések során, akár másodkézből azzal a téves elgondolással, hogy a kisadózó vállalkozások, azaz a „katások” amellett, hogy minimális járulékot kötelesek fizetni, ezt meghaladóan felelősséggel sem tartoznak a munkájukért. Ez az elgondolás azonban alapvetően téves, és akár oda is vezethet, hogy az újdonsült egyéni vállalkozó a családi otthon árverését köteles végignézni. Függetlenül attól, hogy kit mi indít arra, hogy egyé...

A hallgatók szakmai gyakorlatának teljesítésére vonatkozó szabályok

Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.06.27 | Munkajog

Számos felsőoktatásban részt vevő hallgató kezdi meg idén nyáron a kötelező szakmai gyakorlat teljesítését, annak érdekében, hogy – a kötelezettségek teljesítésén túl – szakképzettségüknek megfelelő munkahelyen és munkakörben történő jövőbeni foglalkoztatásukat elősegítsék. A szakmai gyakorlat teljesítése körében a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatható. A hallgatói munkavégzésre ...

Tulajdonos vs. üzembentartó – ki mire jogosult/köteles?

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.06.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az mindenki számára egyértelmű, hogy az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonosának joga van a tulajdonában lévő dolgot birtokában tartani, illetve azt használni, azzal rendelkezni. Bizonyos esetekben azonban a tulajdonjog és a birtoklás, használat joga elválhat egymástól. Ennek egyik esete, amikor a gépjármű tulajdonosa a jármű használatára üzembentartót jelöl ki. Az üzembentartó lehet a jármű tulajdonosa vagy az, akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlő jogcím a...