Amennyiben egy belföldön működő társaság úgy dönt, hogy elengedi egy követelését amely magánszeméllyel szemben áll fenn, akkor a magánszemély oldalán bevétel keletkezik. Még mielőtt tovább lepnénk az adó megállapításához, ezen ponton meg kell vizsgálni a szerzés körülményeit, illetve a felek között fennálló jogviszonyt, ugyanis nem mindegy hogy független fél avagy a társaságnál munkaviszonyban lévő magánszemély felé történik a követelés elengedés. Ha független félről van szó, akkor az elenged...
A Bt. 1995. XII.30-ig hatályos vonatkozó rendelkezése szerint a külszíni művelésre engedélyezett, bányatelekkel lefedett terület a kitermelés befejezéséig (illetve a koncesszió megszűnéséig) eredetileg egyáltalán nem volt a Bt. 49. § 16. pontja szerinti kivett (azaz olyan terület, ahol valamely magasabb érdeknél fogva a bányászat korlátozható) hellyé nyilvánítható, amely a korabeli jogalkotás ipart támogató tendenciájának egyik kézzel fogható megnyilvánulásának is tekinthető. Az Alkotmányb...
Egy teremgarázsban lévő gépkocsi beálló adásvételének lebonyolítása nem is olyan egyszerű, mint amilyennek egy két-három milliós adásvételről gondolná az ember, különösen ha azzal szembesül a vevő, hogy a teremgarázs tulajdoni lapján több, mint harminc társtulajdonos szerepel. A társasház alapításánál ugyanis az egész teremgarázs egy albetétként került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, ezáltal az egész teremgarázsa gépkocsi beállókkal rendelkező tulajdonostársak osztatlan közös tulajdo...
Korábbi bejegyzésemben az épületkárok körében az épületről lehulló tárgyak által okozott károkat vizsgáltam meg, és most az épületből tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősséget tekintem át. Amíg az épületről lehulló tárgyak esetében általában valamilyen emberi mulasztás közvetetett eredményeképpen következik be a károkozás, addig a jelen esetben a károkozás általában valamilyen aktív magatartás következménye. Ilyen példaként lehet említeni az erkélyr...
Az előző bejegyzésben a számlahelyesbítés egyik formájával, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való helyesbítéssel foglalkoztunk, jelen bejegyzésben pedig a „régi” szabályok szerinti eljárás(oka)t mutatjuk be. A régi szabályok szerinti eljárás alatt a számlahelyesbítést (helyesbítő számla kibocsátása), illetve a stornó számla és új számla kibocsátását értjük. Bár az áfa törvény 2008 óta már csak a számlával egy tekintet alá eső okiratot tartalmazza a számlát helyesbítő bizonylat...
Bár az ingatlanok ajándékozása inkább egy-egy kiemelkedő életesemény (diplomaszerzés, házasságkötés, stb.) megkoronázásaként jelentkezik a hétköznapokban, mintsem karácsonyfa alá kerülő meglepetésként, ebben a bejegyzésben egy olyan esetkört járok körül, melynél az ajándékozó életkörülményeiben köszönt be a „szűkös január”. Az ingatlantulajdon ingyenes átruházása a mindennapi élet körülményeihez képest olyan jelentős vagyongyarapodást eredményez a megajándékozott oldalán, amely feltételezi...
A mindennapi közlekedés során csaknem valamennyiünkkel előfordult már, hogy közlekedési baleset – vétlen, vagy vétkes – részesei voltunk. Jelen írásban azt tekintjük át nagy vonalakban, hogy melyek a legfontosabb szabályok, amik figyelembe vételével könnyen elkerülhetjük a későbbi problémákat, vitás helyzeteket. Közlekedési baleset bekövetkezése esetén a helyszínen a gépjárművel azonnal meg kell állni és meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor hívni kell a ...
Családi vállalkozásba kezdett? Netalán egy jól felépített, de nagyvállalati szintet még el nem érő üzletet működtet? Ha Ön mikro-, kis- vagy középvállalkozás, ügyfélköre pedig fogyasztókból áll, ez a cikk Önnek is szól! Senki sem vágyik bírságra, főleg, ha az olyan mértéket ölt, hogy pénzügyi zavart okoz a cégnek. De mekkora is a veszély? Mire számítson egy KKV, ha a fogyasztóvédelmi hatóság bírsága lebeg a feje felett? [reklam reklam_slug="e-kereskedelem-adozasi-es-szamviteli-kerdes...