✕

Szerződéskötés önmagammal. Aláírhat-e ugyanaz a képviselő mindkét szerződő fél helyett?

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.05.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A gazdasági életben ma már bárki alapíthat gazdasági társaságot, ha megfelel a törvények által támasztott feltételeknek. Ezek a társaságok a jog által elismert önálló jogalanyok, úgynevezett jogi személyek. A Polgári Törvénykönyv szerint a jogi személy jogképes, ami azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy a jogai gyakorlása során azonban nem tud személyesen eljárni, hiszen nincs önálló akarata és önálló cselekvésre sem képes. A jogi személyek nevében jognyila...

A kötelesrész alapja

Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. vonatkozó szabályai szerint kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Talán ebből a rendelkezésből következik az a közkeletű tévedés, hogy kötelesrészt a jogosult akkor igényelhet, amikor az örökhagyó végintézkedést tett és a végrendeletben a kötelesrészre jogosultat az öröklésből kizárta. Természetesen ebben az esetben is van lehetőség a kötelesrés...

A házassági vagyonjog IV. – A közös, valamint a különvagyon használata és kezelése

Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk korábbi részeiben ismertettük a házassági vagyonjogi rendszereket, valamint a házastársak közös és különvagyonával kapcsolatos törvényi szabályozását. Jelen bejegyzésünkben a házastársi vagyonjog körében a vagyonközösséghez tartozó közös vagyoni, valamint a különvagyoni jellegű vagyontárgyak használatának és kezelésének jogszabályi kereteit mutatjuk be. Elsőként tisztázandó, hogy a házastársak viszonyának sajátosságaira tekintettel a háza...

A házassági vagyonjog III.

Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében ismertettük a házastársi vagyonjog körében a házastársak közös vagyonára vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog másik alapvető pillérét, a házassági különvagyon jogintézményét vizsgáljuk meg. A házastársak különvagyonába tartozó vagyontárgyak és vagyonelemek körét a törvény pontosan meghatározza. Ide tartozik az életközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, a házastársi vagyonközös...

Az Alkotmánybíróság közbelép, a hatóság őszinte sajnálatára…

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Különös apropóját adja az Alkotmánybíróság egyik friss döntése annak, hogy felidézzük egy korábbi blogbejegyzésünket (Maga ellen fordul-e a hatóság?). Csak a rend kedvéért, az idézett cikk témája a 2017. január 1-jével életbe lépett átalakítás volt a közigazgatásban. Ennek keretében – több központi költségvetési szerv mellett – megszüntetésre került az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) is. Az OKTF jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal lett, amely ha...

Kútlegalizálás II. – Van-e kivétel a bejelentési kötelezettség alól?

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben már ismertettük a fúrt kutak vonatkozásában az engedélyezésre és az engedély hiányára vonatkozó szabályozást, továbbá felhívtuk Olvasóink figyelmét az engedély nélkül épített kutak legálissá tételével kapcsolatos jogi lehetőségekre. A lényeg, hogy minden 2019. január 1. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesült fúrt kútra legkésőbb 2020. december 31-ig fennmaradási engedély kérhető, amellyel egyidejűleg a hatóság eltekinthet a vízgazdálkodási bírs...

A GDPR a munkavégzés szabályait is megváltoztatta

Dr. Zalavári György LL.M. | 2019.05.02 | Munkajog

Hatályba lépett a Salátatörvény, pontosabb nevén az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, amely a tavaly életbe lépett új európai adatvédelmi szabályozás elvárásainak megfelelően módosított számos jogszabályt. Érintik a változások a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit is. Ezek közül foglaljuk most össze a legfontosabbakat. A módosuló előírások szerint a m...

Autóm utasa okozott kárt – nem biztos, hogy fizet a biztosító

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.04.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a biztosító a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapján csak akkor fizet, ha a gépjárművünk üzemeltetése során okozunk kárt. Továbbá körbejártuk az üzemeltetés fogalmát is. Igen ám, de mi van akkor, ha a gépjárművünk egyik utasa okozza a balesetet? Vajon akkor is a mi biztosítónk köteles fizetni? Képzeljük el az alábbi helyzetet! Rudolf – okulva a korábbi esetekből – ezúttal barátja utasaként vesz részt a közlekedésben. Az egyik piros lámpáná...