A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében ismertettük a házastársi vagyonjog körében a házastársak közös vagyonára vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog másik alapvető pillérét, a házassági különvagyon jogintézményét vizsgáljuk meg. A házastársak különvagyonába tartozó vagyontárgyak és vagyonelemek körét a törvény pontosan meghatározza. Ide tartozik az életközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, a házastársi vagyonközös...
Különös apropóját adja az Alkotmánybíróság egyik friss döntése annak, hogy felidézzük egy korábbi blogbejegyzésünket (Maga ellen fordul-e a hatóság?). Csak a rend kedvéért, az idézett cikk témája a 2017. január 1-jével életbe lépett átalakítás volt a közigazgatásban. Ennek keretében – több központi költségvetési szerv mellett – megszüntetésre került az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) is. Az OKTF jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal lett, amely ha...
Korábbi cikkünkben már ismertettük a fúrt kutak vonatkozásában az engedélyezésre és az engedély hiányára vonatkozó szabályozást, továbbá felhívtuk Olvasóink figyelmét az engedély nélkül épített kutak legálissá tételével kapcsolatos jogi lehetőségekre. A lényeg, hogy minden 2019. január 1. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesült fúrt kútra legkésőbb 2020. december 31-ig fennmaradási engedély kérhető, amellyel egyidejűleg a hatóság eltekinthet a vízgazdálkodási bírs...
Hatályba lépett a Salátatörvény, pontosabb nevén az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, amely a tavaly életbe lépett új európai adatvédelmi szabályozás elvárásainak megfelelően módosított számos jogszabályt. Érintik a változások a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit is. Ezek közül foglaljuk most össze a legfontosabbakat. A módosuló előírások szerint a m...
Korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a biztosító a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapján csak akkor fizet, ha a gépjárművünk üzemeltetése során okozunk kárt. Továbbá körbejártuk az üzemeltetés fogalmát is. Igen ám, de mi van akkor, ha a gépjárművünk egyik utasa okozza a balesetet? Vajon akkor is a mi biztosítónk köteles fizetni? Képzeljük el az alábbi helyzetet! Rudolf – okulva a korábbi esetekből – ezúttal barátja utasaként vesz részt a közlekedésben. Az egyik piros lámpáná...
Minden cég életében rendkívül fontos a működéshez szükséges tőke folyamatos biztosítása, amelynek egyik, manapság közkedvelt módja a crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás útján történő tőkebevonás. A crowdfunding valójában egy gyűjtőfogalom, amely magában foglal minden olyan tőkeszerzési módot, amikor a vállalkozás nem egy meghatározott személytől, így különösen egy pénzügyi intézménytől, hanem a közösség tagjaitól, „kisbefektetőktől” gyűjt pénzeszközöket. Attól függően, hogy az így...
A gazdasági társaságok valamennyi formájánál, így a korlátolt felelősségű társaságok esetében is a tagok egyik legfontosabb jogosultságának az osztalékhoz való jog tekinthető. Jelen cikkünkben ismertetjük a korlátolt felelősségű társaságokon belüli osztalékfizetés legfontosabb szabályait, nevezetesen, hogy osztalékfizetésre hogyan, mikor, kinek a részére és milyen egyéb feltételekkel kerülhet sor. Osztalékról a kft. legfőbb döntéshozó szerve, azaz a taggyűlése dönthet, szigorúan az éves be...
Minden bizonnyal Olvasóink is találkoztak már a közbeszerzési eljárás folyamatában az ajánlati kötöttség meghosszabbításáról rendelkező ajánlatkérői tájékoztatással, esetlegesen a meghosszabbított ajánlati kötöttség elteltét követően az ajánlati kötöttség ismételt meghosszabbításával. Jogosan merülhetnek fel – különösen az ajánlattevőként eljáró – Olvasóinkban az alábbi kérdések: Meddig „húzhatja el” az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát? Hány alkalommal hosszabbíthatja meg az ajánlat...