✕

Hogyan mondjak fel jogszerűen munkavállalóként?

Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.04.11 | Munkajog

A munkaügyi perek többségét a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben indított perek teszik ki, amelyekkel összefüggésben, a köztudatban először a munkáltató által gyakorolt felmondási jog és azok következményei merülnek fel. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor a munkaviszony munkavállaló általi megszüntetésről és annak jogkövetkezményeiről sem.  A jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekre akár munkavállalóként, akár munkáltatóként...

Autóval okoztam kárt – biztos fizet a biztosító?

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.04.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Több korábbi cikkünkben foglalkoztunk már a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Most pedig megvizsgáljuk azt az igen fontos kérdést, hogy vajon minden esetben fizet-e a biztosító, ha autóval kárt okozunk. A fenti kérdésre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 12. § rendelkezése alapján igen könnyen és egyszerűen megadhatnánk a választ. Hiszen a jogalkotó egyértelműen rögzíti, hogy a biztosítás a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra terjed k...

A házassági vagyonjog I. – Házassági vagyonjogi rendszerek

Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.04.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében a házassági vagyonjogi rendszerek bemutatásával foglalkozunk. A törvény a házassági vagyon rendezése tekintetében két főszabályt állapít meg. Egyrészt előírja, hogyha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Másrész rögzíti, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti va...

A végső megoldás: bírság!?

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.04.04 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Folytatva a korábbi blogbejegyzésekben (Mit érdemel az a bűnös…?, Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben…, A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció) megkezdett ismertető sorozatot a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, jelen cikk témája a hulladékgazdálkodási bírság, a gazdasági szereplők számára talán legfájdalmasabb szankció. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) csak érintőlegesen, mintegy k...

A GDPR első éve: tanulságok a NAIH bírságolásaiból – I. rész

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Varga Júlia | 2019.04.04 | Adatvédelem

A GDPR már lassan egy éve alkalmazandóvá vált, melynek értelmében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogosult arra, hogy bírságot szabjon ki az irányadó adatvédelmi jogszabályokat be nem tartó adatkezelőkkel szemben. Sok témában még a szakértők is sötétben tapogatóznak, azonban a Hatóság első bírságai mindenképp tanulságosak és egyértelművé teszik sok kérdésben a követendő gyakorlatot, így érintőlegesen ezeket a döntéseket járjuk körbe következő bejegyzéseinkben, a döntések ...

Új székhelyen a cégem, de pontosan mikortól is?

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2019.04.04 | Cégjog

Mai cikkünkben arra az érdekes kérdésre keressük a választ, hogyha egy működő társaság egy új székhelyen szeretné folytatni a működését, akkor meg kell-e várnia a szabályszerű működéshez az új székhely cégbírósági bejegyzését is. Ahogyan azt korábbi cikkünkben már jeleztük, a változásbejegyzési kérelmekkel kapcsolatban fontos kiegészítés került bele 2018 nyarán a cégtörvénybe, így már az adott változás hatályosulásának időpontját 30 nappal megelőzően be lehet nyújtani a változásbejegyzési ...

Jogszabály által létrehozott jogviszonyok?

Dr. Hortobágyi Sándor | 2019.04.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól? A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább. Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető ...

Az ügyvédi asszisztencia fontosságáról

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely | 2019.03.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakult a hazai ügyvédség helyzete, az új jogszabály sok újdonsággal szolgált a hatékonyság jegyében. A korábban már említett továbbképzési kötelezettségen kívül az „új” ügyvédi törvény további újdonsága az ügyvédasszisztensek nevesítése. Jelen blogbejegyzésünkben az ügyvédasszisztensek tevékenységéről és kiemelt jelentőségéről kívánunk röviden...