A cafeteria, azaz a béren kívüli juttatás adása nem kötelező, csupán lehetőség: mindig a munkáltató döntheti el, hogy milyen mértékben, milyen időközönként adja a munkavállalói részére, és hogy azok mely cafeteriaelemek közül választhatnak. Amennyiben viszont úgy dönt a munkáltató, hogy ad cafeteriát, nem árt odafigyelnie az egyenlő bánásmód követelményének a megtartására is. Bevett gyakorlat ugyanis, hogy a munkáltatók a cafeteriaszabályzatban kizárólag a teljes munkaidőben és/vagy hat...
A minimálbér fogalmát nem kell nagyon magyarázni: köztudott, hogy ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, akkor munkabérének legalább a minimálbér összegét el kell érnie. De mi a helyzet a garantált bérminimummal? Mennyivel több, mint a minimálbér? Milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljon rá a munkavállaló? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ. A munka törvénykönyve felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bé...
A hitelező, amennyiben az adós gazdasági társaság fizetésképtelen, felszámolási eljárást indíthat vele szemben, ahol a társaság vagyontárgyai értékesítésre kerülnek, amelyek értékéből a hitelezők követelései részben vagy egészben megtérülhetnek. Bevett gyakorlat azonban, hogy ezzel egyidejűleg a kezessel szemben végrehajtási eljárást indítanak, ahol a végrehajtás szabályai szerint szintén megtérülhet a követelés. E gyakorlattal kapcsolatban gyakran merül fel a kezesek részéről a kifogás, misz...
Mindenkit jó érzéssel tölt el, mikor a nagy gonddal kiválasztott, hőn vágyott ingatlanának tulajdonosává válik. Túl vagyunk az ingatlanvásárláshoz fűződő plusz jogi procedúrákon és a tulajdonjogunk is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Hátradőlünk kényelmes fotelünkben és élvezzük a frissen szerzett ingatlanunkhoz fűződő jogosultságokat. A nagy jólétben aztán az embernek olyan ötletek juthatnak eszébe, ami nemrég még gondolatai holdudvarában sem volt: végül is meddig mienk a m...
Hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához, a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról idén is rendelkezhetünk. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen a felajánlás számunkra semmilyen többlet adóterhet nem jelent, mivel az 1+1 százalékot az összevont adóalap után amúgy is megfizetett adóból juttathatjuk. Magánszemélyként a személyi jövedelemadó 1 százalékát felajánlhatjuk egy regisztrált civil szervezetnek, további 1 százalékát pedig valamelyik egyháznak vagy az ún. kiemelt költségvetési előirányzatna...
Folytatjuk a korábbi cikkünkkel elindított témakört és ezúttal az új polgári anyagi kódex által bevezetett jogintézményt, a fedezeti szerződést mint kárszámítási módot vesszük górcső alá. Az első kérdés: miről is van szó? Milyen szerződés minősül fedezeti szerződésnek? Idézzük is fel rögtön a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó szakaszát! A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés sza...
Egy korábbi blogbejegyzésben (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről) részletesen foglalkoztam a hulladékgazdálkodási szabálysértések során a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) alapján alkalmazható szankciókkal. A jelen cikk témája kiemelten egy szankció, jelesül a zár alá vétel vizsgálata. A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy minősítési engedélyhez kö...
A házasság felbontásához törvényszerűen kapcsolódó jogi procedúra szerves részét képezi a gyerektartás kérdése, mint a válás egyik legalapvetőbb kérdése. A hatályos törvény különbséget tesz kiskorú, valamint nagykorú gyermek tartása között, azonban tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermek tartása a házasság felbontása során sokkal hangsúlyosabb szerepet élvez, ezért jelen cikkünkben a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekre térünk ki. Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a...