Könnyen találhatjuk magunkat abban a helyzetben, hogy egy polgári perben peres féllé válunk, amiben a bíróság érdemi döntést hoz. Amennyiben azonban a bíróság számunkra kedvezőtlen ítéletet hoz, még „nincs veszve minden”. A jogorvoslathoz való jogot az Alaptörvény alapvető jogként szabályozza. Ennek megfelelően „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”. Nézzük tehát, mily...
Kertes házzal rendelkező ingatlantulajdonosként magától értetődőnek tekintjük, hogy a kertünkben lévő fák esetleges eltávolításáról szabadon döntsünk. Hiszen az a miénk, a mi földünk, a mi fánk. Ha útban van, kivághatjuk. Nos, valóban? Erre keressük a választ. Alapvetően a fenti kijelentés kiindulópontként szolgálhat, azonban minden esetben rendkívül körültekintően kell vizsgálnunk és előzetesen feltérképeznünk, hogy van-e olyan helyi szabályozás, amely a fák kivágására vonatkozik. Meglepe...
A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A tartós földhasználat a szocialista rendszer öröksége és a lényege abban állt, hogy az akkor hatályos jogszabályok nem tették lehetővé, hogy magánszemélyek, illetőleg jogi személyek állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lév...
A kriptoeszközök elterjedése óta – amelyeknek legismertebb típusai a kriptovaluták és az ún. initial coin offering (ICO) során kibocsátásra kerülő digitális tokenek – állandósult kérdés mind a fejlesztői-kibocsátói, mind a befektetői oldalon, hogy a kriptoeszközök milyen szabályozás hatálya alatt állnak – feltéve, hogy egyáltalán szabályozott szektorról van szó. A kriptoeszközök európai szabályozásának státuszáról 2019. január 9-én az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci H...
A köztudatban számos téves információ kering azzal kapcsolatosan, hogy a részmunkaidő milyen befolyással van a nyugdíjkorhatár betöltésére, illetve a nyugdíj összegére. Figyelemmel arra, hogy a nyugdíjjogszabályok értelmezése nem könnyű feladat, cikkünkben igyekszünk tisztázni a kérdést, hogy mi az összefüggés a nyugdíj és a részmunkaidő között. Először is érdemes tisztázni, a részmunkaidőnek nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a munkavállaló mikor mehet nyugdíjba: a részmunkaidőbe...
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy egy-egy nagyobb összegű nyeremény adóköteles jövedelemnek minősül. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján ilyennek minősül az engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény. Minden olyan nyeremény, amelyet a törvény nem nevesít, nem adóköteles. Ezek közül a törvény felsorol néhányat, például a jogszerűen szervezett és a szerencsejáték szervezéséről szóló...
Történetünk negatív főhőse Társas Ági, aki a Szép Társasház (egyébként megválasztott, tehát valós) közös képviselője. Nevezett közös képviselő úgy gondolta, hogy rendkívül jó ötlet, ha a társasház képviseletében egy hitelintézettel különböző kölcsönszerződéseket köt, majd az így kapott összegekkel – fogalmazzunk így – kissé szabadabban bánik. Mivel az ilyen művelet a társasházi törvény rendelkezései szerint közgyűlési hatáskörbe tartozik (értsd: annak jóváhagyása, maga a felhatalmazás), az...
Számtalan olyan ingatlannal lehet találkozni kis hazánkban, melyek bár műszakilag egyértelműen megosztottak és önálló lakásokat vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségeket foglalnak magukba, mégsem öltenek társasházi vagy szövetkezeti ház formát, hanem azok a mindenkori tulajdonosok osztatlan közös tulajdonát képezik. Ha egy ilyen ingatlanra jelzálogjog, végrehajtási jog vagy szolgalmi jog kerül bejegyzésre, alappal merülhet fel a kérdés: az mégis kit terhel és mennyire kell félni tőle? ...