Peres eljárás olcsón? I.

Szerző: Dr. Hortobágyi Sándor, Dr. Szabó B. Andrea | 2019.05.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mindannyian hallottunk már arról, hogy amennyiben peres eljárást szeretnénk kezdeményezni, illetéket kell fizetnünk. Az illeték mértéke főszabály szerint a pertárgyérték 6%-a. Ha például 3 millió forintot követelünk, 180 000 forint illetéket le kell róni már az eljárás kezdetén.

De mi a helyzet akkor, ha ezt nem engedhetjük meg magunknak, mivel anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy jogainkat bírósági úton érvényesítsük? El vagyunk zárva attól a lehetőségtől, hogy pert indítsunk? A válasz röviden: nem. Annak érdekében, hogy a bírósághoz fordulás jogával és az ahhoz szükséges eszközökkel – hátrányos helyzete ellenére – bárki élni tudjon, az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre a jelenlegi jogszabályi környezetben:

  1. Költségmentesség
  2. Költségfeljegyzési jog
  3. Illetékmentesség
  4. Illetékfeljegyzési jog

Mielőtt ezek részletesebb ismertetésébe belemennék, előzetesen tisztázzuk, hogy a bírósági költségviselés rendszerében két fogalom kerül elő: az előlegezés és a viselés.

Az előlegezés azt jelenti, hogy egy költséget meg kell fizetni előzetesen az eljárásban, de ha szerencsés módon pernyertesek leszünk, akkor a bíróság ezen költség viselésére a másik felet fogja kötelezni. Ilyenkor akár a másik fél önkéntes teljesítésével, akár végrehajtás során tulajdonképpen visszakapjuk az előlegezett pénzünket, azaz nekünk csak ideiglenesen kell beletenni a rendszerbe a költség összegét.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Hasznos közterületi kamerák

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A viselés ezzel ellentétben – a fentiekből is következően – azt jelenti, hogy (függetlenül annak előlegezésétől) kit terhel véglegesen, az eljárás befejezését követően a megfizetési kötelezettség. Főszabály szerint a perköltség viselése mindig a pervesztes felet terheli.

Ad 1) Költségmentesség

Ezek előrevetítésével, bírósági eljárásban a költségmentesség azt jelenti, hogy

  1. illetéket nem kell az eljárásban sem előlegeznünk, sem viselnünk (akár egy esetleges pervesztesség esetén sem),
  2. nem kell a per során felmerülő egyéb költségeket előlegeznünk, ezen belül az állam által előlegezett költségeket pedig viselnünk sem, és
  3. ha netán felmerül, akkor perköltség-biztosítékot sem kell adni az eljárásban.

Ebből a felsorolásból is látszik és ez több félreértésre adhat okot, hogy az eljárásjogi értelemben vett költségmentesség nem okvetlenül jelent tényleges, zéró fizetendő összeget a peres eljárás költségeit illetően, még akkor sem, ha „költségmentességnek” hívják az eljárásban ezt a lehetőséget.

Ennek oka pedig főleg a b) pontban, annak is inkább a második részéében keresendő: az eljárási költségeket előlegezni ugyan nem kell, de viselni kizárólag az állam által előlegezett költségeket nem kell, ha például pervesztesek vagyunk!

Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a költségmentességnek a viselés szempontjából akkor van jelentősége, ha legjobb szándékunk és tudásunk ellenére pervesztesek leszünk. Mert ha pernyertesek vagyunk, akkor a bíróság úgyis a másik felet fogja kötelezni a perköltség megfizetésére. Ha viszont pervesztesek vagyunk, akkor nagyon nem mindegy, hogy mi az a költség, amelyet a fenti felsorolás szerint nem kell viselnünk.

Így például – továbbra is, pervesztesség esetén – minden esetben viselni kell az ellenérdekű fél jogi képviselőjének munkadíját. Ugyanide sorolható minden olyan költség, amely az ellenérdekű félnél merült fel és annak felszámítását kérte az eljárásban. Készkiadások, utazási költség stb. A költségmentesség nem terjed ki az ügygondnoki díjra.

A költségmentesség ezen tartalmi áttekintését követően nézzük meg, hogy miként jutunk el oda, hogy egy eljárásban költségmentességünk legyen. E körben két költségmentességi kategória létezik: személyes és tárgyi. A személyes költségmentesség – ahogy a nevében is benne van – a kérelmező személyéhez, személyes körülményeihez, vagyoni helyzetéhez képest teremt alapot a költségmentességre. A tárgyi költségmentesség ezzel szemben – az eljáró fél vagyoni helyzetétől függetlenül – az eljárás tárgyánál fogva ad költségmentességet valakinek.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

A) Személyes költségmentesség

Költségmentességet engedélyez a bíróság abban az esetben, ha a peres fél

  1. rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs, vagy
  2. aktív korúak ellátásra jogosult, vagy
  3. közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, vagy
  4. átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
  5. menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
  6. olyan személy, aki a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.

Ezeken az eseteken kívül költségmentességet engedélyez a bíróság akkor is, ha az említett feltételek ugyan nem állnak fenn, azonban a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az érintett személy létfenntartása veszélyeztetett.

A fenti felsorolásból elsősorban az a) pont szerinti jövedelmi/vagyoni helyzet szokott előkerülni mint vizsgálati szempont. Itt lényeges, hogy a rendelkezésre álló jövedelem megállapítása során a havi jövedelembe be kell számítani a velünk egy háztartásban élők jövedelmét is (kivéve, ha a perben ellenérdekű fél), és az összjövedelmet el kell osztani a személyek számával. Az összjövedelem összegéből le kell vonni a fizetendő tartásdíj vagy egyéb járadék összegét, valamint a lakásvásárláshoz, lakásfelújításhoz folyósított hitel havi törlesztő részletének összegét.

A vagyon tekintetében nem kell figyelembe venni a szokásos berendezési tárgyakat, azt az ingatlant, amely lakhatásunkat szolgálja, valamint a mozgáskorlátozott személy gépjárművét.

A következő részben a további költségkedvezmény-szabályokat vesszük górcső alá.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Hortobágyi Sándor

Dr. Hortobágyi Sándor
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
sandor.hortobagyi@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja