Részekre bontás esetében fő csapásirány: a műszaki és gazdasági funkció egysége

Szerző: Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella | 2017.07.20 | Közbeszerzés

Jelen bejegyzés keretein belül a közbeszerzések örökzöld témáját, a részekre bontás tilalmát tárgyaljuk, melynek az ad különös aktualitást, hogy a kérdéskör kapcsán a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei jogú Városok Szövetsége közös álláspontját tükröző Példatár került közzétételre a Közbeszerzési Hatóság honlapján.

Tekintettel arra, hogy a téma igen szerteágazó, illetve hogy a Közbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 2017. június 9-ei (2017. évi 95. szám) megjelent módosított tárgyi útmutatója részletesen taglalja a kapcsolódó kérdéseket, jelen posztban csak néhány alapvető, a részekre bontás tilalmával kapcsolatos – egyes ajánlatkérők körében dogmává szilárdult – tévhitet szeretnénk eloszlatni.

Először azonban lássuk, mit értünk részekre bontás alatt, mi az, ami tilos a Kbt. 19. § (1)-(2) bekezdése alapján. A részekre bontás akkor valósul meg, ha  az ajánlatkérő egy közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor és ezáltal nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes közbeszerzési eljárásokat. Tehát arról van szó, hogy egy (köz)beszerzés becsült értékének számításakor az ajánlatkérő bizonyos beszerzési igényeket jogellenesen nem számít össze.

Közbeszerzés 2018

Kötelező Elektronikus Közbeszerzés + Aktuális Joggyakorlat
Időpont: 2017. november 22., szerda
Előadók: Dr. Molnár Margaréta, Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella, Dr. Szabó Andrea

Ár: 25.900 Ft helyett 18.130 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Nézzünk három tipikus példát a részekre bontás tilalmával kapcsolatos szabályok téves értelmezésére, melyek adott esetben jogsértést eredményezhetnek:

  1. Csak az ugyanazon költségvetési évben felmerülő beszerzési igényeket kell figyelembe venni a becsült érték meghatározásakor…

Tévedés: elsődlegesen mindig a beszerzési igények közti műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállását kell vizsgálni. Az időbeli összefüggés a műszaki-gazdasági funkcionalitás egysége mellett kizárólag kiegészítő szempontként vehető figyelembe. A Bíróság gyakorlata alapján az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem törik meg egy beszerzés funkcionális egységét. Természetesen vannak olyan árubeszerzések, illetve szolgáltatás megrendelések, amelyek előre látható módon, rendszeres jelleggel vagy időszakonként visszatérően merülnek fel az ajánlatkérőknél, ilyen beszerzések esetén a naptári éveket kell figyelembe venni. [Lásd Kbt. 17. § (2) bekezdés]

  1. Külön helyrajzi számon felvett épületekre vonatkozó építési beruházások jogszerűen részekre bonthatóak…

E tételmondat legfeljebb az épületek vagy építmények építésére (kivitelezésére) vonatkozó építési beruházások esetén érvényesülhet, de még ott sem korlátok nélkül. Amennyiben az építési beruházás tárgya fizikailag elkülönülő épületeken vagy építményeken a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, úgy vizsgálni szükséges az adott tevékenység szakmai tartalmát is.

  1. Különböző támogatáspolitikai értelemben vett projektek keretén belül megvalósuló, eszközbeszerzések részekre bonthatóak…

Ezen állítás szintén nem fogadható el feltétel nélkül, a forrás különbözősége önmagában nem alapozza meg a beszerzések becsült értékének részekre bontását.

Fentiek kapcsán hangsúlyozandó, hogy a részekre bontás tilalmának megítélése kapcsán a műszaki és gazdasági funkció egysége kizárólag az adott beszerzés tárgyával és feltételeivel összefüggésben vizsgálható. Nincs általános szabály, mindig a konkrét beszerzés körülményei a döntőek.

Egy következő posztban a Példatár egyes fontosabb elemeire tervezzük felhívni a figyelmet.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Ügyvéd | Közbeszerzési és európai uniós szakjogász
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gabriella.fribiczer@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja