Részmunkaidős szabadság? Mennyi az annyi?

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt, Szöllőskei Laura | 2019.08.15 | Munkajog

Mennyi szabadnapot kell kivennie a munkavállalónak két hét távollét esetén, ha 4 órás munkaidőben dolgozik, de a heti munkaidejét 3 nap alatt dolgozza le?

A választ a munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazásával kapjuk meg. A munkaidő beosztásának a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályai a munkaidőn túl a munkaközi szünet, a pihenőidő és a heti pihenőnapok beosztását is rendezik az egyes munkarendek alapján.

Első körben érdemes tisztázni, hogy a munkaidő mértéke és a munkaidő beosztása nem egy és ugyanaz a fogalom: a munkaidő mértéke alatt azt az időt értjük, amennyi időt a munkavállaló a munkahelyén köteles tölteni, illetve rendelkezésre állni, a munkaidő beosztása pedig azt jelenti, hogy mikor köteles ezt az időmennyiséget a munkavállaló a munkáltató utasítása szerinti helyen és tevékenységgel eltölteni. A fenti konkrét példával szemléltetve, ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy a munkavállaló heti 4 órában dolgozik – ez a munkaidő mértéke –, és alapesetben hétfőtől péntekig, azaz 5 napot kell dolgoznia, így kerül beosztásra a heti 20 óra munkaideje – ez a munkaidő-beosztása.

A munkaidő-beosztást a munkáltató egyoldalúan határozza meg, de figyelembe kell vennie a munka jellegét és biztosítani köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, egy hétre előre, írásban kell közölni – ez egyes kivételes esetekben, mint például a gazdálkodásban előre nem látható körülmény felmerülése esetén 4 nappal korábban módosítható.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Ki fizeti a megvásárolt ingatlan közmű tartozását?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Megállapítható egyenlő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás is: egyenlő, ha hétfőtől péntekig, napi 8 órában dolgozik egy személy, és egyenlőtlen minden más megoldás, amelyek alkalmazása viszont csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazásával lehetséges.

Különbséget kell tennünk a szabadnap és a pihenőnap között is. A szabadnap akkor kerül előtérbe, ha például a heti munkaidőt nem 5 nap alatt 8 órában, hanem 4 nap alatt 10 órában töltjük el, például egy büfé pultosaként az alsóörsi strandon. Ekkor ugyanis az ötödik napot szabadnapként adja ki nekünk a büfé üzletvezetője, tehát aznap beosztás szerint nem kell munkát végeznünk. Pihenőnap pedig – általában – az a heti 2 nap, ami például egy irodában dolgozó munkavállaló számára a szombat és a vasárnap, amit pihenésre fordíthat – kivéve, ha bizonyos hosszú hétvégék miatt nem kell előre dolgoznunk szombaton is.

A szabadság kiadását is a munkáltató határozza meg, főszabály szerint az adott naptári évben kell kiadni, és 7 munkanapnak megfelelő szabadságot legfeljebb 2 részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Lehetséges az elhalasztott kiadás – tehát a következő évre átvihető a szabadság –, de 5 munkanapnál több nem vihető át a következő évre. Felmerül a kérdés: mi lesz a sorsa a ki nem adott szabadságoknak? Nos lehet, hogy a válasz meglepő, de a ki nem adott szabadságot kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehet pénzben megváltani és a felmondási idő alatt még kiadható.

A fenti példa esetén a munkavállaló rendes munkaidőben dolgozik, azon belül is részmunkaidőben, tehát napi 4 – így heti 20 – órában, de abban állapodik meg a munkáltatóval, hogy a heti munkaidejét 3 nap alatt teljesíti, tehát vannak úgynevezett 0 órás munkanapjai, azaz a munkaideje egyenlőtlenül kerül beosztásra.

A részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. Ha tehát 2 hét szabadságra szeretne elmenni a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló, úgy a helyes válasz az, hogy 10 nap szabadságot kell kivennie, hiszen normál esetben annyi időt töltene a munkahelyén.

Egyébként a munkáltató választása szerint lehetséges a szabadság kiadásának egy másik változata is: az órákban való elszámolás, amikor a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. Így viszont, ha a munkavállaló csak egy napra kér szabadságot, az csak 2 munkanap szabadság – mert 1 nap 8 órát jelent alapesetben – felhasználásával kivitelezhető.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja