Saját Facebook-oldal moderálása? Mindenképpen!

Szerző: Dr. Zalavári György | 2018.03.13 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

2016 februárjában nemcsak a magyar, hanem az európai médiában is futótűzként terjedt az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete a hozzászólások moderálása témakörben (Index-ügy).

Akkor az EJEB döntése a véleménynyilvánítás szabadságának győzelmeként került interpretálásra a médiában: nincsen objektív felelőssége az adott oldal üzemeltetőjének a közzétett hozzászólások tartalma miatt.

Az ügy hazai előzményének tekinthető a 19/2014. (V. 30.) számú alkotmánybírósági határozat, amelyben a testület úgy foglalt állást, hogy a tartalomszolgáltató oldalán megjelent kommentek miatt – attól függetlenül, hogy utólag moderálásra kerülnek-e vagy sem – a tartalomszolgáltató objektív felelősséggel tartozik: „a jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik”.

Az AB döntése gyakorlati eredményeképpen a legtöbb hírportálról eltűnt a cikkek alatti hozzászólás lehetősége, és a felhasználók jellemzően a kapcsolódó Facebook-bejegyzésnél szólhattak hozzá az adott hírhez.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

2015-ben az EJEB az ún. Delfi-döntésben megállapította a tartalomszolgáltató felelősségét, amiért az a cikknél elhelyezett gyalázkodó hozzászólásokat – az erről való tudomásszerzés ellenére – hat héten át nem távolította el. Ugyanakkor már ezen ítélet sorai közül is kiolvasható volt, és később az „Index-ügyben” az EJEB konkrétan ki is mondta, hogy a honlap üzemeltetője nem objektíve felelős a hozzászólások tartalma miatt, hanem esetenként kell vizsgálni, hogy a szolgáltató milyen intézkedéseket tett meg a jogsértő tartalom megelőzésére vagy eltávolítására.

A Kúria által is hatályában tartott eseti döntésben a bíróság azt vizsgálta, hogy egy közszereplő mennyiben felel a Facebook-oldalán közzétett véleményekért. Az adott ügyben az alperes Facebook-bejegyzésében megosztott egy más által jegyzett cikket, amely alatt a cikk szerzőjét érintően – a bíróság megállapítása szerint – durva, a szabad véleménynyilvánítás határát átlépő kijelentések kerültek közzétételre.

A bíróság rögzítette, hogy az internetes oldal fenntartója »a kommentet elhelyező személy mellett maga is részese lesz a véleményközlésnek vagy tényállításnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan a sajtószerv is „közlője” a sajtótermékben megjelenő olvasói levelekben foglalt tartalmaknak«.

A bíróság indokolása alapján a személyiségsértő közlés megjelenése önmagában megalapozza a honlap üzemeltetőjének a felelősségét; a kommentek utólagos moderálása a honlap fenntartója felróhatóságának súlyát csökkentheti, ami az esetleges kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igények elbírálásánál válhat jelentőssé.

A hivatkozott bírósági ítélet alapvetően az Alkotmánybíróság által kijelölt utat követi, amikor a jogsértés tényét azonosítja a személyiségi jogot sértő komment megjelenésével, ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy jelen ügyben a jogsértő kommentek nem kerültek egyáltalán eltávolításra, így e kérdést – a fenti EJEB-döntésben megállapított körülményekre is tekintettel – a bíróság nem is mérlegelte.

A fenti eset óta nem született olyan elvi bírósági határozat, amely a kérdéskört megnyugtatóan rendezné. Mindenesetre határozottan javasoljuk a tartalomszolgáltatóknak és a Facebook-oldalt üzemeltetőknek, hogy a nyilvános hozzászólásokat a lehető leggyakrabban moderálják!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja